Egyes elkülönülten adózó jövedelmek, mint például az árfolyamnyereségből származó jövedelem vagy az osztalék után a magánszemélyeknek 17, 5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót kell fizetniük. [1] Adófizetési felső határ A szociális hozzájárulási adót addig kell fizetni, amíg a magánszemély összevont adóalapba tartozó jövedelme – például munkabére – és a következő, elkülönülten adózó jövedelmei [2], a vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, a külföldi illetőségű előadóművész e tevékenységből származó jövedelme a tárgyévben el nem érik az adófizetési felső határt. Ez a felső határ a minimálbér összegének huszonnégyszerese, 2019-ben 3 576 000 forint volt. Mentesség Nem kell azonban szociális hozzájárulási adót fizetni e a magánszemélynek az Európai Gazdasági Térség (EGT) bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacon tőzsdére bevezetett értékpapírra fizetett, az adott tagállam jogszabályai szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozam után.
A jövedelem pedig e kettő különbözete. Előfordulhat, hogy több a kiadás, mint a bevétel, vagyis veszteséges volt a részvényeladásod. Ebben az esetben természetesen nem kell adóznod. Részvényeladás jövedelme után 15% személyi jövedelemadót kell fizetni. A részvényeladás utáni EHO Az előbb kiszámított jövedelem után 14% EHO -t is kell fizetni. Mint már fentebb írtam, ez alól mentesül az, akinek máshonnan befolyó jövedelme, bevétele után már legalább 450 ezer Ft-nyi járulék megfizetésre kerül. Ha nyilatkozol és év végére mégsem lesz ennyi EHO-d, akkor büntetésül 6%-kal többet kell fizetned. Mi tartozik bele ebbe a 450 000 Ft-os keretbe? Ez kicsit szaknyelvi lesz, értelmezéshez kérhetsz segítséget: a bruttó béredből levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alapján a magánszemélyt terhelő és megfizetett egészségbiztosítási járulék, a megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (havi 7050 Ft) árfolyamnyereség után már megfizetett 14%-os egészségügyi hozzájárulás Van egy eset, amikor egyáltalán nem kell EHO-t fizetni, eddig megfizetett EHO-tól függetlenül.
Ezt követően az OECD július 1-én közleményt adott ki, miszerint a 139 tagot számláló közösség döntő többsége csatlakozott a nemzetközi adóreform keretét létrehozó megállapodásához. Ilyen széleskörű nemzetközi támogatottság mellett nem hozott meglepetést a G20-ak július 9-10. között zajló találkozója, amelynek hivatalos kommünikéje kimondja, hogy a G20 közösség is támogatja a globális társasági minimumadó bevezetését. A kiadott közlemény a részletes végrehajtási terv kidolgozását is szorgalmazta a G20-ak következő, októberi ülése előtt, és felkérte a támogatásra az OECD Inclusive Framework (IF) azon tagjait, akik ezidáig nem csatlakoztak a megállapodáshoz. Most már egyszerűbb élelmiszer-vállalkozást indítani Lényegesen egyszerűbb lett a vállalkozás indítása az élelmiszerforgalmazás, vendéglátás és étkeztetés területén, amihez eddig külön engedély kellett, ahhoz most már a bejelentés is elég - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden a honlapján. Az EU egyelőre nem vezeti be a digitális adózást Az Európai Bizottság felfüggeszti a digitális adózás bevezetésére irányuló tervét annak érdekében, hogy ne veszélyeztesse az igazságosabb adózással kapcsolatos globális megállapodásra vonatkozó terveket - jelentette be hétfőn a Daniel Ferrie brüsszeli testület illetékes szóvivője.
De itt még nincs vége! Nézzük csak meg pontosan, mit mond az Szja-törvény ( a 62. §-t keresd): (4)Az ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1)–(3) bekezdés szerint kiszámított összeg (e § alkalmazásában: számított összeg) 1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben, 2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben, 3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben, 4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben, 5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben. A fenti példára vetítve lássuk mit jelent a törvény szövege: a megszerzés éve: 2013 a megszerzés évét követő év: 2014 a megszerzés évét követő második év: 2015 a megszerzés évét követő harmadik év: 2016 a megszerzés évét követő negyedik év: 2017 A megszerzés évét követő ötödik év 2018, tehát ha csak 2018-ban vagy azt követő években adta volna el, akkor tutira adómentes.
A részvényekbe való befektetés mára már nem csak a nagypénzű emberek kiváltsága: egészen kis összeggel is beszállhatsz a tőkejövedelmet húzók világába vagy dolgozói részvények révén akár ingyen is "tőkés" lehetsz. Ha pedig másra kell a pénz, ki is szállhatsz a buliból, de ne felejtsd el: a részvényeladás utáni adózás és járulékfizetés rendezésére maradjon tartalékod! Fontos! A részvények eladásából származó jövedelem kiszámítása több tényezőtől függ. Minden esetet egyedileg kell megvizsgálni! Van levonás vagy kifizetik a teljes árat? Adózási szempontból nagyon fontos a vevődről eldönteni, hogy kifizető vagy nem kifizető. Egyszerűen: Kifizető: bank vagy cég Nem kifizető: a magánszemély vásárló. Ha magánszemélynek adod el a részvényeidet, akkor a teljes vételárat ki fogja fizetni neked. A jövedelmed utáni adót és egészségügyi hozzájárulást majd az adóbevallásodban kell kiszámolni, kimutatni és befizetni. A befizetés határideje a következő év május 20-a, ha vállalkozó vagy akkor február 25-e, tehát a bevallás beadásával megegyezik.