Mindenképpen érdemes szakembert felkeresni az alábbi esetekben: Egy hétnél tovább fennálló rángatózás Ha a rángatózás miatt teljesen bezáródik a szem Ha a szemidegen kívül az arc más izmai is rángatózni kezdenek Ha a szem bevörösödik, megdagad Ha a felső szemhéj hirtelen petyhüdtté válik Hogyan lehet elmulasztani? A leggyakrabban a tünetek gyorsan és észrevétlenül, ahogy jöttek el is múlnak, főleg, ha sikerül eleget aludni, és egy kicsit kevesebb kávét inni. Ez a kávézás dolog egyébként érdekes, mert találtam egy cikket, amiben éppen ellenkezőleg, egy olyan kísérletről számolnak be, melyből az derül ki, hogy a koffein segíthet a szemhéjrángatózás tüneteinek csökkentésében. Természetesen a cikk vége felé idéznek egy olyan orvost is, aki szerint a szóban forgó kísérletnek nincs bizonyító ereje. Ha a száraz szem szindróma áll a háttérben, akkor van a legkönnyebb dolgunk, ilyenkor elegendő egy megfelelő szemcseppet vásárolni és odafigyelni, hogy csökkentsük a száraz szem szindrómát kiváltó okokat.
Háziorvosa egy vérvétel alapján meg tudja állapítani, ha magnéziumhiány áll fenn. Ritkább esetben a rángást okozhatja gyulladás, idegrendszeri zavar, sclerosis multiplex vagy agydaganat. Emellett lehet még ok a szembe került idegentest, kötőhártya-gyulladás, a szemhéjszél gyulladása vagy például a kontaktlencse nem megfelelő behelyezéséből adódó kisebb sérülés a szaruhártyán. Ha a rángás bénulásos tünetekkel, beszédproblémával vagy látászavarral, például kettős látással együtt jelentkezik, azonnal vegyen igénybe sürgősségi ellátást, mivel ezek a szívroham vagy stroke korai jelei is lehetnek. Az akut tünetek enyhítésére meleg vízbe mártott ruhát tud használni. A ruhát öt-tíz percre helyezze a szemhéjára. A meleg ellazítja az izmokat, így a rángás csillapodik. Hasonló hatást érhet el zselével töltött szemüveggel vagy maszkkal is. Ezeket a melegen és hidegen is használható termékeket gyógyszertárakban vagy drogériákban lehet beszerezni. A rángó szemhéj finom masszírozása is enyhítheti a tüneteket.
Állhat a háttérben a szervezet elektrolit-egyensúlyának felborulása is, magnéziumhiány, illetve B-vitamin-hiány, ilyenkor ezek pótlásával megszüntethető a probléma. Ha remeg a szem, masszírozd át óvatosan, és igyekezz kipihenni magad, ha azonban gyakran jelentkezik, esetleg erősödik, emellett néhány percnél tovább tart, jobb, ha orvoshoz fordulsz, idegrendszeri vagy szemészeti probléma - például fénytörési hiba - is állhat ugyanis a háttérben. Legtöbbször ilyen esetben sincs szó komoly bajról, nem árt azonban tudni, hogy bár csak ritka esetben, de akár tumor is megbújhat az okok között.
Szinte mindenki tapasztalta már, milyen az, amikor egy stresszel teli időszak kialvatlan éjszakáinak és ideges nappalainak következtében apró, kontrollálhatatlan remegést érez a szemén, szemhéján. A jelenség igencsak zavaró lehet, ugyanakkor legtöbbször ártalmatlan. Néhány esetben megbújhat a háttérben komolyabb ok is, általánosságban is érdemes azonban megismerni, mi miatt alakul ki. Általában csak szemhéjremegésről van szó Amikor a szem tikkelését érzi valaki, az tulajdonképpen csak a szemhéj remegése, bár létezik konkrétan szemremegés is, melyet nisztagmusnak, vagyis szemtekerezgésnek neveznek hivatalosan, és aminek hátterében gyakran veleszületett vagy szerzett idegrendszeri probléma áll, vagy épp az egyensúlyozószerv rendellenes működése. Ilyenkor mindenképp szükséges szemészeti, illetve neurológiai kivizsgálás. A szemhéj remegése általában ártalmatlanabb jelenség, mely egyértelműen összefügghet a fáradtsággal, az idegrendszeri kimerüléssel, de oka lehet például a szem megerőltetése is, akár csak a monitor előtt töltött hosszabb időnek köszönhetően.
Okozhatja a fáradtság, a stressz, a túlzott kávé- és alkoholfogyasztás, vagy a kialvatlanság. Bosszantóbb a helyzet, amikor a rángások olyan erőssé válnak, hogy a szem pillanatnyi, teljes becsukódását idézik elő. Ritkábban előfordulhat, hogy a rángások erősek, és több héten, hónapon keresztül is fennállnak, ami már elég kedvezőtlen hatással lehet az életminőségre is. Különösen súlyos esetben a tünetek krónikussá válhatnak, és akár olyan erősek is lehetnek, hogy az elszenvedő folyamatosan pislog, hunyorog és már az is nehezére esik, hogy nyitva tartsa a szemét. Ez komoly látásromláshoz is vezethet. Ha a tünetek hosszabb időn át fennállnak, akkor érdemes más kiváltó okokra is gyanakodni, például fényérzékenységre vagy száraz szem szindrómára, de az sem kizárt, hogy egy rendszeresen szedett gyógyszer mellékhatásáról van szó. Elképzelhető az is, bár ritkán fordul elő, hogy a rángás valamilyen súlyosabb betegség, Tourette szindróma, vagy Parkinson kór előjele. Mindenesetre, ha úgy érzi valaki, hogy a tünetei erősek, vagy gyanúsan hosszú ideje fennállnak, akkor jobb ha orvoshoz fordul.
A szert nagyon kis mennyiségben juttatják a szemizmokba, ami néhány hónapig tünetmentességet okoz, de azután újra és újra meg kell ismételni. Az egyéb gyógyszeres kezelések általában nem bizonyulnak túlzottan hatékonynak, viszont egyes esetekben a természetes gyógymódok, például akupunktúra, hipnózis, csontkovács, sőt alkalmanként a táplálkozásterápia is beválhatnak, bár ezek a sikerek tudományosan nincsenek alátámasztva. Legvégső esetben sebészeti beavatkozás is elképzelhető, melynek során a páciens szemkörnyéki izmainak és idegeinek egy részét eltávolítják. Ezt a gyógymódot azonban az orvosok is csak a legvégső esetben szokták javasolni, mert bár általában megszünteti a problémát, súlyos és visszafordíthatatlan mellékhatásai lehetnek.
Nagyanyáinknak a mindennapi történésekkel kapcsolatban mindig volt babonás megjegyzésük, mondásuk. De vajon milyenek is a leggyakoribb feltételezések? Mindenki egy kicsit babonás, akár elismeri, akár nem. Ez leginkább akkor mutatkozik meg, ha valamire magyarázatot keresünk, és nem találunk rá racionális választ. Most összegyűjtöttük, mely babonák élnek bennünk a legerősebben. Ajtó Ha az ajtó nem befelé, hanem az utcára nyílik, akkor balszerencse sújtja a házat. Nem szabad éjszaka az ajtó mögött ülni, mert aki ilyet tesz, az rossz hírbe keveredik. Ha valaki beveri a könyökét vagy az ajtaja magától kinyílik, akkor hamarosan vendégre számíthat. Aki visszafordul az ajtóból, az otthon hagyja a szerencséjét, ezt megelőzve inkább néhány másodpercre le kell ülni, hogy újra szerencsésen induljunk el. Bor A néphit szerint, ha véletlenül kiömlik a bor, az kedvező jelnek számít. Az angolok szerint, ha leesik egy pohár bor és a pohár összetörik, akkor az a boldog házasság és a tartós érzelmek jele.
számítógépes munkából vagy a digitális készülékek aktív használatából adódóan), magas vérnyomás vagy alváshiány váltja ki. Ezek a hatások mind nagy terhelést jelentenek az idegeknek, és a szem körül önkéntelen izomgörcsöt okoznak. Ha pontosak akarunk lenni, az arcideg (Nervus facialis) kisülései okozzák a felső szemhéj (Musculus levator palpebrae superioris) és az alsó szemhéj (Musculus orbicularis oculi) spontán rángását. A rángás másik okaként gyakran említik valamilyen ásványi anyag, általában a magnézium hiányát (hypomagnesiemia). A magnéziumnak fontos szerepe van abban, hogy az izmok és az idegek jól kommunikáljanak egymással. Hiánya esetén az idegek rossz jeleket küldhetnek az izmoknak. Szemrángás mellett ez lábikragörcsöt is okozhat. Magnéziumhiány általában egészségtelen, nem kiegyensúlyozott étrend miatt alakul ki, de hasmenés és diéta is okozhatja. Sőt, szervezetünknek van, hogy több magnéziumra van szüksége, például terhesség alatt vagy rendszeres testmozgás miatt. A cukorbetegség, a krónikus vesebetegség, a cöliáka (gluténérzékenység) és az alkoholizmus is magnéziumhiányhoz vezethet.
2016. január 21. csütörtök 2011. október 10. hétfő Közzétéve itt: Az emberi test A szemvibrálást, vagy szemrángást, melyet az orvosi szakirodalom a tikkelés egyik fajtájának tekint, a szemet mozgató finom izmok szabálytalan időközönként jelentkező akaratlan összehúzódásai okozzák. A szemmozgató izmok ismétlődő görcsberándulásainak azonban - a tikkelés egyéb formáival (pl. a szemforgatással, grimaszolással, szipogással, vállrángatással, köhécseléssel stb. ) ellentétben - nem pszichológiai eredetű okai vannak, hanem kialakulásuk elsősorban a fáradtságnak, a stressznek, az izmok túlerőltetésének tulajdonítható. Ezen kívül az is fontos különbség, hogy a szemrángás a legtöbbször nem válik szokássá, és kellő pihenéssel magától elmúlik. Elég, ha egy jót alszunk, relaxálunk, illetőleg kevesebbet ülünk folyamatosan a TV készülék vagy a számítógép monitora előtt. A szemremegéshez hasonló tikkelés a test más részein is mutatkozhat, azonban a gyakorisága a fejtől lefelé haladva csökken. Bár a jelenség nem befolyásolja jelentősen az életvitelt, ám ha a szemrángás sokáig tart és gyakran jelentkezik, vagy a tikkelés a testünk más részén is mutatkozik, a problémát nem intézhetjük el egy kézlegyintéssel, mindenképpen szakorvoshoz kell fordulnunk.
A szem rángatózása a felső szemhéj ismétlődő, önkéntelen izomrángása, pislogása. Nem tudjuk pontosan, hogy mi okozhatja. Lehet teljesen ártalmatlan, de jelezhet súlyosabb problémákat is. Szinte minden embernél kialakul legalább egyszer az életében a szemrángatózás. A legenyhébb formájában fájdalmatlan és ártalmatlan, viszonylag hamar elmúlik, de kellemetlen lehet, különösen akkor, ha a görcsök annyira erősek, hogy teljes összezáródásra késztetik a szemet. Néhány embernél a szemrángatózás több napon keresztül, napi több órán át tarthat. A legsúlyosabb formájában a szemrángatózás krónikussá válik, és állandósul a pislogás, hunyorgás. Időnként a szem rángatózása egyéb egészségügyi problémák jele lehet, például blepharitiszé (szemhéjgyulladásé), szemszárazságé, kötőhártya-gyulladásé vagy fényérzékenységé. A legritkább esetekben a szemrángatózás idegrendszeri betegséget, például Parkinson-kórt vagy Tourette-szindrómát jelezhet. A szem a legkülönfélébb tevékenységek közben sérülhet. A motorizáció terjedése, a technika fejlődése, a szabadidő eltöltésének egyre változatosabb formái növelték a szemet ért balesetek számát.