Számomra szerkesztőként az egyik legérdekesebb kérdés továbbra is Arany János szerepe a Tragédia történetében: "A Madách-filológia – írja Balogh Csaba – örök kérdése, hogy milyen mértékű és mélységű volt Arany János korrekciója. A Tragédia kritikai kiadásának mérlege szerint Arany a négyezer-egyszáztizenhét soros drámai költeményen ötezer-hétszáztizennyolc javítást ejtett, ezek közel háromnegyedében a helyesírást pontosította, huszonhárom százalékban pedig a kiadás szerkesztését segítette. Csupán a fennmaradó három százalék korlátozódik a stílusra, a szókincsre, és mindössze négy olyan, Aranytól származó sor látható Az ember tragédiájának szövegében, amelynek nincs közvetlen tartalmi előzménye. " Az Irodalmi Magazin Madách- számának borítója Fotó: Magyar Napló Balogh Csaba azt is számbaveszi, milyen okokat találtak a kutatók és érdeklődők az évek során arra, hogy Arany a maga súlyával és tekintélyével miért foglalkozott ilyen szinte Madáchcsal, miért állt ki mellette az ismert mértékben: "A válaszok három fő csoportba sorolhatók.
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2020. december 26. szombat 07:38 2020. 12. 26. 10:49 Madách Imre művét választotta az Irodalmi Magazin aprólékos és teljességre törekvő vizsgálata tárgyává Ha van valaki, akinek a személyében és művészetének nagyságában és egyetemességében mindenki egyetért (persze nem volt ez mindig így, a relativizálástól az ócsárlásig minden poklot megjárt az életmű recepciója), akkor az Madách Imre és főműve, Az ember tragédiája. Kifinomult ínyenceknek, vásott ínyű műélvezőknek is örömöt szerez minden sora, és persze sokan tudják, hogy az érdem közös Arany Jánoséval, aki például a következő ikonikus sorokat igazította véglegesre: "Be van fejezve a nagy mű, igen. / A gép forog, az alkotó pihen. / Év-milliókig eljár tengelyén, / Míg egy kerékfogát ujítni kell. " (Az eredeti verzió így hangzott: "Be van fejezve a nagy mű, igen. / S úgy össze vág minden, hogy azt hiszem / Év-milliókig szépen el forog / Míg egy kerékfogát ujítni kell", de Arany Jánosnak nem tetszett ez a verzió, mint azt Török Lajos írásából megtudjuk: "Aranynak a madáchi változat nem tetszett, ugyanis – ahogy arról neki írott levelében beszámol – az Úr itt önelégültnek és komikusnak tűnik.
– Te nagy konyh�dba helyz�d embered, S eln�zed n�ki, hogy kont�rkodik, Kotyvaszt s mag�t Istennek k�pzeli. De hogyha elfecs�rli s rontja majd A f�ztet, akkor gy�lsz k�s� haragra. Pedig mit v�rsz m�st egy m�kedvel�t�l? – Azt�n mi v�gre az eg�sz teremt�s? Dics�s�gedre �rt�l k�ltem�nyt, Bel�helyezted egy rossz g�pezetbe, �s meg nem �nod v�ges-v�gtelen, Hogy az a n�ta mindig �gy megyen. M�lt�-e ilyen aggasty�nhoz e J�t�k, melyen csak gyermeksz�v hev�lhet? Hol s�rba gy�rt kis szikra m�meli Ur�t, de torzalak csak, k�pe nem; V�gzet, szabads�g egym�st �ld�zi, S hi�nyzik az �sszhangz� �rtelem. – Csak h�dolat illet meg, nem b�r�lat. Nem adhatok m�st, csak mi l�nyegem. Dics�r el�gg� e hitv�ny sereg, �s illik is, hogy �k dics�rjenek. Te sz�lted �ket, mint �rny�t a f�ny, De mind�r�kt�l fogva �lek �n. Hah, szemtelen! Nem sz�lt-e az anyag, Hol volt k�r�d, hol volt er�d el�bb? Ezt t�led �n is szint�gy k�rdhetem. �n v�gtelen id�t�l tervezem, S m�r bennem �lt, mi mostan l�tes�lt. S nem �rz�d-e eszm�id k�zt az �rt, Mely minden l�tnek g�tja�l vala, S teremtni k�nyszer�lt�l �ltala?
Miféle Teremtő ő – kérdezhetnénk –, ha az általa teremtettek időtállóságában maga is csak hinni képes? Arany blaszfémiának érzékelhette a kérdéses részt, ezért megváltoztatta: első személyű vallomásból személytelen kinyilatkoztatássá transzformálta. ") Madách Imre Fotó: Wikipédia Nem is lehetett volna tehát szerencsésebb az Irodalmi Magazin választása, mint ami volt: Madách Imre művét választotta a folyóirattól megszokott magas minőségű, aprólékos és teljességre törekvő vizsgálata tárgyává: mert bár konszenzus van immár a mű jelentőségét illetően, a részletekben – stílusosan: – megannyi ördög lakozik. (Itt szeretném felhívni a figyelmet a kiadvány borítójára és címlapjára, amelyik a maga minimalizmusában az egyik legerősebb borítókép, amelyet valaha láttam! ) Érdekes, tanulságos és fontos beszélgetések érdekes, tanulságos és fontos megállapításokkal olvashatók az aktuális számban, és elemző írások (idézek a Kondor Péter János főszerkesztő által írt előszóból) "többek között a Tragédia műfajáról, történelemszemléletéről, filozófiájáról, teológiájáról, mediális átváltozásairól, illetve illusztrációtörténetéről, valamint fordításairól és világirodalmi recepciójáról".