Az Árpádsávos szimbólum több állami – főként katonai és rendvédelmi – szervezet címerének alkotóeleme (például a Nemzetbiztonsági Hivatalénak). [2] Az Árpád-család, illetve II. Rákóczi Ferenc lovasságának sávos, álló téglalap alakú zászlói az egyes protokolláris eseményekben szereplő magyar történelmi zászlósor tagjai. E történelmi lobogókat csak a köznyelv nevezi "Árpádsávos zászlónak", ugyanezzel a kifejezéssel jelölve azt a rendszerváltás után a nemzeti radikális oldal szimbólumaként felbukkant, fekvő alakú, nyolcsávos zászlót is, melynek használatáról, jelentéséről heves viták folynak. Forrás A ma is használatos zászlót az 1848-as április i törvényekkel tették hivatalossá, később a szabadságharc után tiltott jelképnek minősült és 1867-től használhatjuk újra hivatalosan, a Monarchia idején a zászló közepén szerepelt a címer a Szent Koronával két angyal által közrefogva. Az 1919 után használatos zászlón már csak a címer maradt meg, majd a háború után a kommunista korszak elején rövid ideig már csak az úgynevezett Kossuth-címer díszítette a zászló közepét.
Így ennek megléte, REMÉNY a jövőre, az életben maradásra, a fenntarthatóságra, de a gyógyításra, gyógyulásra is - a színsorban a sárga és a kék "gyermeke", vagyis egy középponti egyensúly helyén áll. Köztes sík, amely alapokat kapcsol egymáshoz (integráló szín). Így az üde, fiatalos vitalitás és a komoly béke középértéke (szív-csakra), vagyis az önzetlen, jó szívű, nyugalmas szeretet színe, ami táplálóan adja magát annak, aki kéri - a kikelő, zsenge életerő, a termésben belül lévő, majd az életet tovább vivő új mag reménye, a termény, termékenység analógiája, mint a boldog élet alapja (hittel teli életbizalom). Átmenetiségét tekintve: kapcsolat a múlt és jövő között, a JELEN ideje, az itt és most kitartása, a nehéz idők utáni ÚJ ÉLET (feltámadás) szívbéli reménye Érdekes üzenet tehát, hogy a nemzet ezer év alatt, miként váltott át az egyszínű, határozott vörös ERŐ alapból a mai trikolórra, ami érthető, ha azt nézzük, hogy mennyire vált fontossá történelmünkben az ÉGI FÉNY áldása, vele a nemzeti HŰSÉG és a haza jövőjében bízó, kitartó REMÉNY jelenléte.
Ez a kép Nándorfehérvár, vagyis a mai Belgrád ostromának egyik hősi jelenetét ábrázolja. Azt a nagyszerű percet, amikor Dugovics Titusz, a magyar vitéz lerántja magával a mélységbe a lófarkas zászlót vivő törököt, Jobb híján csak így tudja megakadályozni az ellenséges hadi jelvény kitűzését a vár fokára. Nándorfehérvárnak ez az ostroma 1456. július 21-én történt. Tévedett-e a festő, vajon nem követett-e el anakronizmust Wagner 1859-ben? A kérdés megválaszolásához tudnunk kellene, hogy mióta hivatalos mostani formájában a magyar zászló színe és formája. Az írás végére ez is kiderül. A régi hadtörténészek, a heraldika (címertan) és vexillológia (zászlótan) kiváló szakemberei pontos leírásokat adnak. Tőlük tudjuk, hogy a régi magyar királyi zászló eredeti színe a vörös volt. A honfoglalók zászlórúdja hegyén még talán a turulmadár lehetett, Szent István uralkodása alatt pedig valószínűleg egy ezüstkereszt. Később az Árpád-házi címer piros-fehér csíkjai válnak a nemzeti színekké. Ezekhez csak a 16. század közepe táján, illetve ezt követően a 16. sz.
» A magyar zászló "őse" egy egyszínű, vörös színű zászló volt még Árpád korában. Sokáig nem is lehetett beszélni egységes magyar zászlóról, hanem minden egyes magyar törzs maga alakíthatta lobogójának, címerének színeit. 2017. 03. 28. 04:11 A három szín (piros-fehér-zöld) már megjelent Mátyás korában is, de itt egységes nemzeti színekről vagy nemzeti lobogóról még nem beszélhetünk. Az 1848-as forradalomban vált egységes magyar jelképpé a trikolor zászló. A magyar zászlóban a piros a vért, az életet jelképezi. A fehér a tisztaság ra, a becsületességre hajaz, míg a zöld a remény séget és a természet közelségét ábrázolja a magyar lobogón. A magyar zászló használatát, és annak pontos leírását az Alkotmány rögzíti. 2014. óta március 16-a a magyar zászló és a magyar címer hivatalos napja. Cikkünk alatt Magyarországgal kapcsolatos feladványokat találsz. A cikkhez ajánlott kalkulátoraink
ERŐ * HŰSÉG * REMÉNY Nemzeti ünnepeink alapjairól viszonylag sokat tudunk, ám azok jelképes, szimbolikus elemeiről annál kevesebbet. Így most ezen analógiák mögé világítunk be, hogy még teljesebb képünk lehessen eleink hagyományiról, ezáltal mai, saját jelenünkről is. Lássuk tehát sorban, mit jelentenek, mit képviselnek a magyar zászlók színei? " PIROS - FEHÉR - ZÖLD / EZ A MAGYAR FÖLD" - de ez nem volt ez mindig így Szent István zászlajának rekonstrukciója "Az államalapító király zászlajáról sem hiteles leírás, sem ábrázolás nem maradt fenn... -... egy, a X-XI. században általános királyi zászlótípust mutat, a fejedelmi vörös szín használatával... -.. a korban a jelképek még nem szerepeltek a zászlólapon, hanem a zászló csúcsán 3 dimenzióban ábrázolták azokat. Így került a zászló csúcsára a latin kereszt. A zászló igen nagyméretű, ez jellemző a fejedelmi zászlókra az egész középkorban. A királyi zászlókat zászlós-kocsin vitték, melyet külön őrség védett. A királyi zászló jelenléte egyben a király virtuális jelenlétét is mutatta. "
Ezután az '56-os forradalomig a vörös csillagos zászlót használtuk, majd 1957-től a ma is használatos háromszínű zászló vált hivatalossá. Forrás