A téma feldolgozásának egy lehetséges módja. Petőfi Sándor költői szerepe Kosztolányi mondta (! ): "Ha valamikor, sok-sok ezer év múlva felébresztenének a síromból s hirtelen arra kérnének, hogy nevezzek meg egy költőt, ezt mondanám: Petőfi. " Petőfi nemcsak népszerű költőnk, de egyike azon kevés művészünknek, akik tudatosan és cselekvőn vettek részt a magyar történelem folyásában. Petőfi Sándor forradalmisága, idealizmusa és heves természete Adyból is előhívta a rokonság érzését. Petőfi a cselekvő hazaszeretet példája lett. Költészetében, akárcsak politikai törekvéseiben összefonódnak a reformkor polgárosulási törekvései, csakúgy mint a nemzeti függetlenség eszménye, s mindez egyfajta plebejusi színezetet nyer. Népiessége Petőfi Sándor kamaszkorától verselt. Első irodalmi sikerét 1842-ben aratta, mikoris A borozó című verse immár az Atheneumban is megjelent. 1844 az ifjú költő életének első nyugalmasabb korszaka: Vörösmarty felkarolja, s a Nemzeti Kör kiadja az ifjú poéta első kötetét.
Mit henyél az a sok béres? Mit henyélnek az ekék? Hát a mente, hát a nadrág, Úgy megritkult, olyan ó, Hogy szunyoghálónak is már Csak szükségből volna jó; Híni kell csak a szabót, a Posztó meg van véve rég... Életét így tengi által; Bár apái nékie Mindent oly bőven hagyának, Soha sincsen semmije. De ez nem az ő hibája; Ő magyarnak születék, S hazájában ősi jelszó: – 1847 Pató Pál és Wargha Örzsébet sírja, Szőgyénben Jegyzetek Források Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. Új magyar életrajzi lexikon. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. D-Gy. 2002; III. H-K. 2002. ; IV. L-Ő. 2003; V. P-S. 2004. További információk Harle Tamás: A derű destruktív forradalmárai (PHP). Népszabadság, 2005. június 2. [2010. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 31. ) Pató Pál úr legendája. Hídlap, 2011. június 6. [2015. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 11. ) Származása Pató Pál családfája [1] nemes Pató Péter Pál, (Muzsla, 1795. jún.
7. [2] – Magyarszőgyén, 1855. ápr. 28. ) alszolgabíró, jegyző, Petőfi Sándor humoros versének híres alakja Apja: nemes Pató János (Muzsla, 1758. dec. [3] – Muzsla, 1801. jan. ) kisbirtokos Apai nagyapja: nemes Pató Ferenc (Komárom, 1730. okt. 21. [4] – Muzsla, 1816. júl. 21. ) Apai nagyapai dédapja: nemes Pató András (Komárom, 1700 k. – Komárom, 1751. 8. ) Apai nagyapai dédanyja: Kazai Erzsébet (Komárom, 1693 k. – Komárom, 1759. 24. ) Apai nagyanyja: Gyarmati Judit (Muzsla, 1739. febr. 1. [5] – Muzsla, 1805. nov. 29. ) Apai nagyanyai dédapja: Gyarmati István (1697 k. – Muzsla, 1757. 5. ) Apai nagyanyai dédanyja: Bónis Katalin (? – Muzsla, 1745 k. ) Anyja: Németh Borbála (Párkány, 1764. aug. 20. [6] – Párkány, 1839. szept. ) Anyai nagyapja: Németh József (Párkány, 1731 k. – Párkány, 1806. 9. ) telepes, kisbirtokos Anyai nagyapai dédapja:? Anyai nagyapai dédanyja:? Anyai nagyanyja: Szekér Erzsébet (Párkány, 1734. 19. [7] – Párkány, 1805. ) Anyai nagyanyai dédapja: Szekér Márton (1682 k. – Párkány, 1769.
Kézikönyvtár Verstár - ötven költő összes verse Petőfi Sándor 1847 PATÓ PÁL ÚR Teljes szövegű keresés Mint elátkozott királyfi Túl az Óperencián, Él magában falujában Pató Pál úr mogorván. Be más lenne itt az élet. Ha egy ifjú feleség... Közbevágott Pató Pál úr: "Ej, ráérünk arra még! " Roskadófélben van a ház, Hámlik le a vakolat, S a szél egy darab födéllel Már tudj' isten hol szalad; Javítsuk ki, mert maholnap Pallásról néz be az ég... Puszta a kert, e helyett a Szántóföld szépen virít, Termi bőven a pipacsnak Mindenféle nemeit. Mit henyél az a sok béres? Mit henyélnek az ekék? Hát a mente, hát a nadrág, Ugy megritkult, olyan ó, Hogy szunyoghálónak is már Csak szükségből volna jó; Híni kell csak a szabót, a Posztó meg van véve rég... Életét így tengi által; Bár apái nékie Mindent oly bőven hagyának, Soha sincsen semmije. De ez nem az ő hibája; Ő magyarnak születék, S hazájában ősi jelszó: "Ej, ráérünk arra még! "
Így történik ez a XIX. század költői c. versében is. A költők romantika korában elterjedt szerepét teljesíti ki versében, mely szerint a poéták a világ el nem ismert törvényhozói, akiknek nemcsak szóban, hanem tettben is ki kell állniuk ideáljaik mellett. (Shelley) Petőfi "lángoszlopként" jellemzi fenti versében a XIX. század költőinek szerepét. A költő Isten küldötte, lángoszlop, mely vezeti népét - ahogy Mózes is tette a Bibliába -, a költészet pedig politikai tetté válik. A költők kötelessége népvezéri szerepüket betölteni, s az embereket elvezetni a Kánaánba. Szent küldetés tehát a költőé, aminek megfelelni nem könnyű feladat. Közben elítéli és átkozza a gyáva, hamis és hazug prófétákat. Szerepe ezen a ponton immár túlnő a prófétai és apostoli szerepen, s a jövőbe tekint révülő tekintete a cél, a Kánaán felé. Az utopisztikus, demokratikus világ eljövetele igazolhatja be a költő tetteit. A prófécia beteljesül. A költő saját sorsáról már korábban is írt, a Szeptember végén c. versében utal dicső, ám erőszakos halálára.