A kutatás szerint a homokon fejlődtek a leggyorsabban a növények. Az egyik növény tíz hét alatt majdnem egy kilogrammosra nőtt. A helyi hal-, garnélarák- és kagylótenyésztő cégeket máris lenyűgözte a floridai Atlantic Universityhez tartozó intézet kutatási eredménye, többük azon gondolkodik, hogy belevág a növénytermesztésbe. Így a tenger gyümölcsei mellé tengeri növényeket is kínálnának az éttermeknek. Mivel az éghajlatváltozás egyre inkább befolyásolja az életünket, további döntésekre van szükség a mezőgazdasági ágazat jövőjének biztosítása érdekében. Noha a tengervízzel való öntözés nem az egyetlen út, a Seawater Solutions által termesztett trendi halofiták és a Salt Farm alapítvány által vizsgált ellenálló sótűrő növények példája, vagy a floridai tengeri növények termesztésének sikere mutatja, hogy a fenntartható jövőnk, a biztonságos élelmiszerellátás, vagy az öntözővíz kapcsán is érdemes a tengervízre, mint lehetséges megoldásra gondolni. Forrás: Kertészet és Szőlészet/
Mert ez a cél. Eljutni a Marsra és megtenni az első lépéseket a bolygón azért, hogy az emberek szükség esetén új lakhelyet alakíthassanak ki rajta. A háromévesre tervezett űrutazás során több hirtelen felmerülő problémát kell megoldania a csapatnak. Az egyik ilyen az, amikor többféle módszerrel sem sikerül megjavítani a vízvezetékrendszert, és valamit ki kell találni a hamarosan elfogyó víz pótlására. Mindezt a Hold és a Mars közötti útszakaszon. Ebben gyakran a földiek vannak a segítségükre, leginkább Emma férje Matt (Josh Charles), aki maga is a Marsra vágyott, de az egészsége miatt nem utazhatott, így lentről segíti szakmai tudásával a feleségét. És az űrhajósoknak egyre csak fogyott a vizük. A napi fejadagjuk már a minimális egészséges határt súrolta. De így sem adták fel, míg ők küzdöttek a vízvezetékrendszerrel szemben, addig mi izgalmunkban valóban egyre szomjasabbak lettünk a fiammal. Három epizódon át gyakorlatilag együtt szomjaztunk a szereplőkkel. A víz jóformán csak akkor jut eszünkbe, amikor szomjasak vagyunk Az édesvíz mennyisége csupán három százaléka a Föld vízkészletének, amelynek jelentős része (mintegy nyolcvan százaléka) a sarki jégtakaróban található, így a valóban rendelkezésre álló édesvízkészlet a Föld teljes vízkészletének csupán fél százaléka.
A víz világnapja nemcsak elmejáték, az evolucionisták szerint ez az élet bölcsője. Amennyiben az akkori világóceán ringatni volt képes ezt a bölcsőt. Kellett hozzá még pár természeti erő feltételeinek véletlenszerű egybeesése. Avagy az embert a teremtés koronájaként por összegyúrása hozta létre, aztán a teremtő megpihent. Akár így van, akár úgy, az ember fizikai válóságában – amikor megszületik – testének 70%-a vízből áll. A Föld felszínét éppen ekkora arányban, azaz 70 százalékban alkotja a víz. Véletlen vagy sem. Létezésünkhöz elengedhetetlen folyadék, étel nélkül hetekig, víz nélkül csak napokig bírjuk ki a létet. A világ lakosságának kitüntetett és elkényelmesedett igen kis része mehet ki konyhájába. Amikor kinyitja a hidegvíz csapot és azt meg is ihatja egyáltalán nem gondol arra, hogy ez mekkora áldás. Tovább gondolva a dolgot már-már elvetemültség, hogy fürdőszobájában a melegvíz csapot nyitja ki. Európa ma még jó helyzetben van. Lakosságának 96%-a ihat ivóvizet csapból. Eközben az ívóvízzel való ellátottság Afrika egyes részeiben nem éri el a 30%-ot.
Bár van egy szikkasztórendszerük, de a szennyezett lé bekerül a talajba, ami jelentős probléma a megyénkben – mutatott rá dr. Szabó Sándor, hozzátéve: a területi vízgazdálkodási tanács tagjai, többek között a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Fetivizig), a környezetvédelem és a nemzeti parkok képviselői folyamatosan azon fáradoznak, hogy megóvják a megyei vizeket. – Óriási probléma, hogy rengeteg PET-palack kerül a folyókba és az árterekbe, és ebből hatalmas mennyiség a határon túlról, főként Romániából érkezik. A Fetivizig szakemberei egy speciális rendszer segítségével mérik a hazánkba bejutó hulladék mennyiségét, és a kiépített védművekkel ennek nagy részétől már meg tudják szabadítani a folyókat. A magánemberek is sokat tehetnek az élővizek védelme érdekében. Egyre nagyobb gond, hogy többen engedély nélkül kutakat fúratnak, s ha ezeket nem megfelelően alakítják ki, akkor a felszínről érkező szennyeződés a talajvíz mélyebb rétegeibe is bekerülhet. Ennek megállításához intézkedésekre van szükség, hiszen egyre többen építenek ki a telkükre öntözőrendszereket, melyek gyakran vízpazarláshoz vezethetnek – hívta fel a figyelmet dr. Szabó Sándor, majd kiemelte: Los Angelesben már tilos az öntözés a vízhiány miatt, és bár még minket nem fenyeget ez a veszély, előbb-utóbb idáig juthatunk.
Elég nagy lemaradásban vagyunk az EU-s átlaghoz képest az erdőterületek nagyságát tekintve, még úgyis, ha az ország teljes területének arányában nézzük a számokat. Az EU-s átlag ugyanis 41, 7 százalék volt 2015-ben, ez valamivel több, mint 2, 5 százalékpontos növekedés 2009 óta az Eurostat adatai alapján. Miközben Magyarországon csupán 25, 2 százalékot tesz ki az összes... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 854 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái