Kezdőlap » Fórum Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli. A fórum szabályzatáról további információ itt. Szántóföld árak Magyarországon Létrehozta:, 2009-05-23 20:03:45 Válasz » #1944 SanyóÓ | 2021-06-05 17:14:32 #1943 gcastle | 2021-06-01 20:54:10 #1942 gcastle | 2021-06-01 20:52:53 #1941 GREVEN | 2021-06-01 20:44:04 #1940 gcastle | 2021-06-01 20:41:32 #1939 GREVEN | 2021-06-01 20:35:51 #1938 Nyomasek Bobo | 2021-06-01 20:34:05 #1937 GREVEN | 2021-06-01 20:32:13 Válasz gcastle #1942. hozzászólására Úgy látom szórakozott velem. Első belépéskor kb 20 helyrajziból 2-őt mutatott meg. Aztán véletlen bezártam, majd újra megnyitás után, mintha mi se történt volna az összes előző 20 számot szépen felhozta. Heccből belém bacta az ideget. Kifüggesztéseket szoktam végig futni havonta. #1936 gcastle | 2021-06-01 20:22:40 #1935 SanyiII | 2021-06-01 20:19:50 #1934 GREVEN | 2021-06-01 20:15:21 #1933.!?
Ilyenkor akár sokszoros árat is lehet kérni. )
Törvényi szabályozás miatt beépülhet a piaci árba a föld jövedelemtermelő képessége is. Tavaly egy hektár termőföld országos átlagára 1, 437 millió forint volt, ami 12%-kal magasabb a 2017-es átlagárhoz képest az Agrotax ® Iránytű adatai szerint. Már közel másfélmillió forintba kerül a termőföld hektárja Magyarországon - fotó: Pixabay A legdrágább régió ismét Budapest és környéke volt, ahol 3, 1 millió forint a föld hektáronkénti átlagára, míg Nógrád megye maradt a legolcsóbb, ott átlagosan 1 millió forint alatti árat fizettek a vevők. A drágulás tavaly Észak-magyarországi régiót is felhúzta az egymilliós hektáronkénti klubba. Egy új törvényi szabályozásnak köszönhetően a piaci árba beépülhet a föld jövedelemtermelő képessége, amelyre ugyan még nincs általános gyakorlat, de várhatóan kialakul. A régiók sorrendjét Budapest vezette 3, 1 millió forintos hektáronkénti átlagárral. Az egyedi rekord, a legmagasabb átlagár Békés megyében született, ahol 1, 969 millió forintot adtak egy hektár földért, míg a legalacsonyabb átlagos földár Nógrád megyében született (994 ezer forint/hektár).
Az összes értékesített termőföldterületen belül a szántó részesedése (72 százalék) csökkent, az erdő (14 százalék), a gyep (11 százalék), illetve a szőlő és gyümölcsös (4 százalék) javára. Országos átlagban a szőlőterületek ára 16 százalékkal, a gyümölcsösöké és az erdőké 12-12 százalékkal, a gyepeké 9, 7 százalékkal nőtt. A legtöbb termőföldet a kiadvány szerint Bács-Kiskun megyében értékesítették, ezt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye követte (8400, 7900 és 5800 hektár). A szántó hektáronkénti átlagára Hajdú-Bihar, Tolna és Békés megyében volt a legmagasabb (1, 7-1, 8 millió forint/hektár), míg a legalacsonyabb (700-900 ezer forint/ hektár) Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében. Az Agrárium 2016 gazdaságszerkezeti összeírás adatai szerint a használt mező- és erdőgazdasági területek 42 százalékát bérleményként művelik. Az egyes művelési ágak között a szántó esetében a legmagasabb a bérelt területek aránya (55 százalék). A gyepterületek 42, a szőlő- és gyümölcsösterületek 21 százalékát használják bérlők.
Fotó: A Polgári Kisgazdák álláspontja a termőföld-árakkal kapcsolatban változatlan: csak a forgalmi érték lehet irányadó. Az elavult aranykorona-érték, azaz a "földhozam-érték", vagy egyéb találmányok nem pótolhatják a kereslet-kínálat alapján kialakuló valóságos értékmérést. Az államnak megvannak a maga eszközei, amivel megakadályozhatja a termőföld spekulációs felvásárlását, vagy a túlzottan megnövekedett nagybirtok tovább-bővülését. Az állami eszközök alkalmazása is figyelembe kell, hogy vegye a mezőgazdaság, a termőföld speciális helyzetét, azt nevezetesen, hogy az itt folytatott termelés a lakosság ellátását kell, hogy elsősorban szolgálja, és ennek kell megfelelni. A földtulajdonosoknak, de a piaci alapokon földet vásárlóknak úgy szintén az az érdeke, és főként ez az érdeke a magyar embereknek, hogy a magyar termőföld a valóságos értékén cserélhessen mindenkor tulajdonost. Arra is érdemes figyelemmel lenni, hogy a hazai földpiaci folyamatok egyáltalán nem vonhatók ki mesterséges eszközökkel az Európai Unióban zajló földpiaci folyamatok hatásai alól, mert ezek a hatások előbb, vagy utóbb, – netán a szürke-gazdaság zónájába eső nem kívánatos módon – megjelennek Magyarországon is.
A megyék közül a legnagyobb drágulás Hajdú-Biharban (15, 3%), míg a legkisebb, 4, 7%-s Zalában volt. A legtöbbet a Budapesthez tartozó szántókért kellett fizetni (2, 533 M Ft/hektár) ettől csak kicsit maradt el Hajdú-Biharban (2, 264 M Ft/hektár), Békésben (2, 183 M Ft/ hektár), valamint Tolna megyében (2, 138 M Ft/hektár) az ár. A legolcsóbban Zala (1, 219 M Ft/hektár), Nógrád (1, 269 M Ft/hektár), valamint Heves (1, 275 M Ft/hektár) megyében lehetett szántókhoz jutni. A tavaly eladott szántóföldek átlagos nagysága 1, 48 hektár volt, mely a vizsgált művelési ágak közül az erdők után a második legnagyobb átlagos méret. Gyep 2019-ben a gyepterületek átlagosan hektáronkénti ára 1, 327 M Ft volt. A legdrágábban Közép-Magyarországon (2, 191 M Ft/hektár) keltek el a területek, a legolcsóbban, 1 millió forintot meghaladóan az Észak-Alföldön (1, 023 M Ft/hektár) és Észak-Magyarországon (1, 035 M Ft/ hektár). Erdők Tavaly egy hektárnyi erdőterületért átlagosan 889 ezer forintot kellett fizetni Magyarországon.
Ennek természetesen számos oka lehet, leggyakoribb a nyilvántartással ellentétben nem termőföldként történő hasznosítás. A piaci extrémitások problémája volt az egyik szakmai indoka annak, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmára vonatkozó korábbi szabályozás 2018 decemberében módosult. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hatásköre a termőföldpiaci ügyletek árainak vizsgálata, és a szabályozás ebben hozott változást. A törvényalkotók meghagyták a piaci ármegközelítést, ellenben beemelték a jövedelmetermelő képességhez viszonyított árkontrollt, ami az eddigi gyakorlathoz képest újdonság – tette hozzá. A NAK év elején közzétette a jövedelemtermelő képesség számítására a saját példáját, amiben a gazdálkodók 20 év alatt elérhető profitját tesztüzemi adatok és átlaginfláció figyelembevételével kalkulálják, és ahhoz viszonyítva vizsgálják az adott vételár mértékét – tájékoztatott Sáhó Ákos. Mivel eddig a termőföldek értékesítésénel nem volt – a föld jövedelemtermelésére alapozott - árkontroll, ezért számítására sem alakult ki elfogadott szakmai gyakorlat.
Nem értem amit írsz. Az AK a föld termőképességét adja meg. (Egy 1ha 30AK-s föld jó szántó, egy 1ha 1AK-ba max bukfencet vethetsz. ) A tulajdoni hányadot akkor adják meg, ha a földet többen tulajdonolják. Pl van egy 10ha-os terület azt van 20 tulajdonosa. De akkor sem így adják meg, hanem tört számmal. Pl tulajdonosi hányad: 20/150-ed rész. Földnél így adják meg: Terület: 20 ha AK: 300 (ez azt jelenti, hogy a terület kb 15AK/ha. Tehát 20*15=300) Tulajdoni hányad 1/1 (ekkor csak X. Y a tulaj) Művelési ág: szántó Fekvés: külterület (vagy belterület) Ha van 1ha 1, 18 AK földed azért kb reális ár az a 47ezer. 1, 18AK az nagyon gyenge termőképességű föld. Ha pedig még 1ha sincs a terület nagysága akkor még jól is jársz. De ha ez a földterület 120ha akkor finoman fogalmazva is át akarnak baxni a 47ezerrel. (Más a helyzet ha esetleg belterületen van, ha ki akarják sajátítani pl út építésre, ha valaki nagyobb egybefüggő táblát akar kialakítani azért kell neki, ha valami beruházásra kell neki a föld, stb stb Ilyen esetekben nem nagyon érvényesülnek a piaci szempontok vagy az hogy milyen minőségű a föld.