Adventi időszak 2019-ben: Advent első vasárnapja: 2019. december 1. Advent második vasárnapja: 2019. december 8. Bronzvasárnap Advent harmadik vasárnapja: 2019. december 15. Ezüst vasárnap Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnapon (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe legtöbb helyen a rózsaszín. Ezen a napon a szentmise kezdő éneke a Gaudete in Domino kezdetű, a Filippiekhez írt levélből: "Örvendjetek mindig az Úrban, … mert az Úr immár közel van hozzánk! " Advent negyedik vasárnapja: 2019. december 22. Aranyvasárnap Karácsonyozz nálunk, vagy pihend ki az ünnepek fáradalmait és az Újév nem csaj Új Év lesz, hanem Új Én is! Advent
Ilyenkor arra buzdítanak a katolikus tanok, hogy gondold át, hogy mik azok a dolgok, amik a legfontosabbak számodra az életben, hogy rájöjj, az anyagi javak nem pótolhatják a család és a barátok szeretetének erejét. Még több fontos tanítást az örömvasárnapról itt találsz. A cikk az ajánló után folytatódik A karácsony közeledtével is fontos időt szakítani a lélekre: ezt tanítja advent negyedik vasárnapja Ismét lila színű gyertyát kell meggyújtani a hagyományos adventi koszorún, ez pedig a szeretetet és Keresztelő Szent Jánost szimbolizálja. Ilyenkor fontos, hogy a nagy készülődésben se feledkezzünk el az örömteli várakozás bensőséges érzéséről, idegeskedés és veszekedés nélkül teljen ez az időszak. Ha még többet szeretnél tudni az utolsó adventi vasárnapról, akkor ide kattintva olvashatsz róla. 8 álomszép, házi készítésű adventi koszorú: mutatósabbak a boltinál A saját készítésű adventi koszorú nem olyan nagy kunszt, csak ötlet kell hozzá. (Képek forrása: Getty Images Hungary)
Az advent beköszöntét éjféli harangozással jelezték. A katolikus egyházban a készülődés része a hajnali mise, vagyis a rorate, amelyen fontos szerephez jut Szűz Mária tisztelete és a karácsonyi várakozás. Fotó: _ultraforma_ / Getty Images Hungary Számos népi hagyománnyal övezett nap is az adventi időszakra esik, ilyen például december 4-e, Borbála napja, amikor a lányok gyümölcsfaágat vágtak, vízbe állították, és ha kizöldült, nagy volt az öröm: azt jelentette, hogy hamarosan férjhez mennek. December 13-án, Luca napján, ami a naptárreform előtt az év legrövidebb napja volt, széket készítettek, amelynek tetejéről a hiedelem szerint boszorkányokat lehetett megpillantani. A következő év termését pedig lucabúza ültetésével, csíráztatásával jósolták meg. A december 21-i téli napfordulót, a fény diadalát a történelem során a legtöbb kultúrában ünnepelték, hiszen az éjszakák rövidebbé, a nappalok egyre világosabbá váltak. A cikk az ajánló után folytatódik Ma a várakozást adventi gyertyagyújtás és naptárbontogatás kíséri.
Már csak négy hét és itt a Karácsony, ennek megfelelően ma este meg kell gyújtani az első adventi gyertyát. Advent a keresztény kultúrkörben a karácsony napját (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. Ilyenkor kezdődik a több mint egy hónapos karácsonyi ünnepkör, ami egészen vízkeresztig (jaunár 6. ) tart. Advent eredete a 4. századig, VII. Gergely pápa idejéig nyúlik vissza. Ő volt az, aki négyben határozta meg az adventi vasárnapok számát. Maga az advent szó a latin "adventus Domini" kifejezésből származik, ami annyit tesz: "az Úr eljövetele". Az advent pedig "eljövetelt" jelent - a karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken "kisböjtnek" nevezték ezt az időszakot - írja a Wikipédia. Az adventi időszak elmaradhatatlan kelléke az adventi koszorú, melyet csupán a 19–20. század óta szokás elkészíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 24 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.
Vasárnap december elseje lesz, ami egyet jelent tél hivatalos naptári kezdetével illetve idén az advent első vasárnapjával is. Adventtel veszi kezdetét a karácsonyi ünnepkör, ami egészen Vízkeresztig, január 6-áig tart, továbbá adventtel kezdődik meg hivatalosan az új egyházi év is. Eredete a 4. századig nyúlik vissza. A gallikán liturgiában a vízkeresztkor (január 6. ) tartott felnőtt keresztelésre előkészítő négy hetes időszak volt. Az 5. században a karácsony vált jelentősebb ünneppé, ezért ehhez kötődött az először hathetes, majd Szimpliciusz pápától kezdve négyhetes formája. Végül VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok számát, ami mind a mai napig érvényesnek számít. Egyedüli kivétel a milánói egyházmegye, ahol az advent hat vasárnapból áll. Tudtátok, hogy a bronz, -ezüst, -aranyvasárnap elnevezések Magyarországon a szocializmus hozadékai? Ebben az időben szerették volna a vallást minél jobban kiszorítani az emberek életéből. A karácsonyt fenyőünnepnek nevezték, illetve az ajándékokat is a Télapó hozta (Mikulás és Jézuska helyett).
Mikor lesz advent 2020-ban? Mikor kell az első gyertyát meggyújtani az adventi koszorún? Advent időpontja, advent dátuma 2020-ban, advent első és utolsó napja 2020-ban. Advent 2020 – Advent dátuma, advent első vasárnapja Mikor van advent 2020-ban? A kérdést az ember gyakran teszi fel, hiszen advent időpontja minden évben változó. Azért, mert advent első napjának dátuma folyamatosan változik, azaz mozgó ünnepről van szó. Advent a keresztényeknél a karácsony napját ( azaz december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A várakozás és a karácsonyi készülődés időszaka, amely a karácsony előtti négy hetet öleli fel. 2020-ban advent az alábbi napokra esik: Advent első napja, advent első vasárnapja 2020. november 29., vasárnap: az első gyertyát meggyújtjuk az adventi koszorún. Advent utolsó napja 2020. december 24., csütörtök
1839-ben készült el a koszorú őse, ami egy felfüggesztett szekérkerék volt, rajta helyeztek el 24 gyertyát, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtottak meg karácsonyig. Manapság már fenyőágakból készül a kör alakú koszorú, melyen négy gyertya található. A gyertyákat vasárnaponként gyújtjuk meg, vagy az azt megelőző este, minden alkalommal eggyel többet. Advent – Az adventi gyertyák jelentései A katolikus hagyomány szerint a bűnbánatot jelképezi a lila szín, ebből három kerül az adventi koszorúra. Az utolsó gyertya rózsaszín, mert ez az öröm vasárnapja. A növekvő fényt, (melyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor) szimbolizálja a világító gyertyák számának növekedése. Az utolsó vasárnap egyszerre ég mind a négy gyertya. Minden egyes gyertya szimbolizál egy-egy fogalmat: 1. hit, 2. remény, 3. öröm, 4. szeretet. A gyertyák egyben utalnak a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre: 1. Ádám és Éva, 2. a zsidó nép, 3. Szűz Mária, 4. Keresztelő Szent János.