A Tizenkét pont szövegén később kisebb változtatásokat hajtottak végre, az utolsó pontot így egészítették ki: "Unió Erdéllyel. " A siker bátorságot öntött a kezdeményezőkbe, akik délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd az időközben tízezresre duzzadt tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábírta annak tagjait, hogy csatlakozzanak követeléseikhez. Forradalmi választmány alakult, majd a nép elindult Budára, a Helytartótanácshoz. Az óriási tömeg kíséretében érkezett választmányi vezetők: Nyári Pál, Pest megye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest város alpolgármestere és Klauzál Gábor, Csongrád vármegye követe adták elő a követeléseket. A sokaságtól megfélemlített Helytartótanács elfogadta a Tizenkét pontot, azonnal eltörölte a cenzúrát, és szabadon bocsátotta börtönéből a sajtóvétség és izgatás vádjával 1847-ben elítélt Táncsics Mihályt, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a Bánk bán díszelőadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.
Aztán rájött: nem biztos, hogy jól jár ezzel, így inkább azt mondta, hogy ő Galíciában született. Senki sem kereste volna, ennek ellenére az oroszok kikérték a személyi anyagát Bécsből, és miután kiderült, hogy tényleg galíciai születésű, postafordultával visszaküldték Őfelségének, I. Ferenc Józsefnek. Pedig lengyel is volt, hazudott is, honvéd is volt – tehát minden, ami elképzelhető, ellene szólt –, ennek ellenére betartották a kiadatási egyezményt. A cári Oroszország nem a sztálini Szovjetunió volt. Kétségtelen, hogy önkényuralom volt – ez közös a kettőben –, de egy rendezett önkényuralom, rendezett körülményekkel, poroszos nyilvántartási rendszerrel és az önkényuralomhoz mérten viszonylag nagyobb mozgástérrel. Szibériából akkoriban levelet lehetett írni Párizsba, amely levelek megjelentek az ottani sajtóban. Képzeljük csak el, milyen lett volna, ha 1946-ban egy magyar hadifogoly megpróbál Párizsba írni! " "Már a forradalom kezdetével kapcsolatban van egy makacs legenda, miszerint Petőfi Sándor a Nemzeti Múzeum lépcsőjén elszavalta a Nemzeti Dalt, de ezt már az 1950-es években Várkonyi Nándor művelődés- és irodalomtörténész megcáfolta.
A gyászoló családja tudatja mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy H AJDU MIHÁLYNÉ Gondán Erzsébet (a városi tanács megalakulásától nyugdíjazásáig a hivatal dolgozója) 2021. június 25-én, életének 92. Drága halottunkat 2021. július 12-én 9 órakor polgári szertartás szerint kísérjük utolsó útjára a lajosmizsei temetőben. Emlékét szívünkben őrizzük! "Búcsúztam volna tőletek, De erőm nem engedett, Így búcsú nélkül szívetekben tovább élhetek. " Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy T ALLÓSI DEZSŐ 84 éves korában elhunyt. július 12-én 14. 30-kor lesz a dunaújvárosi temetőben. A gyászoló család Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik édesanyánk, S IMON JÁNOSNÉ temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család Bánatos szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy drága férjem, édesapám, nagyapánk, dédnagyapánk NÉMETH LAJOS a Dunagép Kft egyik alapítója életének 83. évében rövid betegség után elhunyt.
Így talált a nemzet elszánt vezetőkre, akik maguk mutattak példát arra, hogy létezik újjászületés" – tette hozzá. Felidézte azt is, hogy a Batthyány-kormány egy közös cél szolgálatába állította az egymástól távoli nézeteket valló társadalmi csoportokat. "Lehet újjászületés egy egész közösség életében éppúgy, mint az egyén életében. A reformkor és 1848-49 erre mutat példát nekünk" – fogalmazott, hozzátéve: azért emlékezünk mi, késői utódok rájuk és művükre, hogy tudjuk, milyen nagy tettekhez kell méltóvá válnunk. Dr. Zelkó Romána kitért arra: az egyetemen is múlik az utódok, vagyis a tanítványok szellemi és morális értékrendje. A forradalom hívószava a szabadság volt, melyet ma erkölcsi értelmében kell hangsúlyozni – vélekedett. Heltai Jenőt idézte: "szabad csak az, akit Szó nem butít, fény nem vakít, Se rang, se kincs nem veszteget meg". "A tisztesség szabadsága az, amely minden változásban az állandóság nem nélkülözhető elemeként jelen lehet, és amit meg kell teremtenünk, hogy változhassunk.