Tagadhatatlan tény azonban, hogy sok építésügyi hatóság a tájékoztatásában ugyanakkor figyelemfelhívó jelleggel rámutatott a tervezett építés hiányosságaira, illetve adott esetben szabálytalanságára. Mivel ezt a tevékenységet a rendelet és az Étv. sem szabályozta, így ezek elsősorban ott fordultak elő ahol ezt a hatóság fontosnak tartotta és ezzel is segíteni kívánta a társhatóság és a szakmai felügyelet munkáját. A 482/2016. rendelet egyértelműen (s talán véglegesen) rendezni kívánja ezt a kérdést, mivel a hatályba lépett módosítás értelmében, a továbbiakban az építésfelügyeleti hatóság adja ki a tájékoztatást az érintetteknek a bejelentés megtörténtéről. Sőt az épület megépítésének tényéről kibocsátott hatósági bizonyítvány kiadása is már a felügyelet hatáskörébe tartozik. Ezen módosítás indoka egész egyszerűen az egyszerű bejelentés hatósági feladatában az osztott feladatok megszüntetése. A jogalkotó vélhető célja, hogy az érdemi ellenőrzést elvégző hatóság (építésfelügyeleti hatóság) végezze az összes egyszerű bejelentéshez kapcsolódó feladatot.
Ezeknél a már korábban említett 300 négyzetméteres területhatár az irányadó. Egyszerű bejelentéssel épülő új, vagy meglévő lakóépület bővítése során a lakóépület összes hasznos alapterülete a 300 négyzetmétert meghaladja úgy az építtetőnek építési engedélyt kell kérnie. Amennyiben az építtető elmulasztja az építési engedély beszerzését, úgy a szabálytalan építési tevékenységek jogkövetkezményeivel kell számolnia. Általánosságban elmondható, hogy a módosítás egyik fő elve, hogy azok az építési munkák, melyek nem járnak egy épület/építmény bővítésével, azok engedély nélkül elvégezhetőek. A másik elv pedig, hogy ahol a jogszabály korábban mérethatárt állapított meg az engedélyhez kötöttség tekintetében, ott ezek a mérethatárok egyszerűen el lettek törölve és általánosan engedély nélkül építhető kategóriába lettek sorolva. Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg. Építtetőnek az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) nyilvános felületén () vagy a portálon keresztül kell kezdeményeznie a napló készenlétbe helyezését.
2. 10. Kérdés Az építésfelügyeleti hatóság milyen készültségi fok esetén állíthatja ki a hatósági bizonyítványt? A hatósági bizonyítvány kiadásával azt igazolják, hogy az épület az egyszerű bejelentéskor feltöltött tervek és kivitelezési dokumentáció szerint elkészült. Erről az e-építési naplóban a tervezői művezető és a felelős műszaki vezető is nyilatkozik. A 155/2016. (VI. 13. rendelet (R4) 6. § (3) c) pontnak megfelelően meg kell adni az e-építési napló számát. Az e-építési naplót és annak valóság tartalmát az építésfelügyelet ellenőrzi, a hatósági bizonyítványt ennek függvényében adja ki. 2. 11. Kérdés Bővítésnek minősül-e, ha az építmény bármely szerkezetének térfogatot növelő átalakítását valósítjuk meg? Nem feltétlenül. A 253/1997. (XII. 20. rendelet (OTÉK) fogalom meghatározása szerint – "17. Bővítés: olyan építési tevékenység, amely az építmény térfogatát növeli. ". Ebből adódóan nem az a feltétel, hogy valamelyik szerkezet térfogata növekedjen, hanem az egész épületé. Egy belső falat lehet vastagabbra cserélni, attól az még nem bővítés.
5, 4 métert, vagy azt meghaladó támaszközű födémen tartószerkezeti jellemzőt érintő munka folyik. Ugyanennek a födémnek a festése – amennyiben az nem tűzvédelmű rendeltetésű -, nem érinti a födémet, mert nem hat a tartószerkezeti jellemzőire. 2. 9. Kérdés Zártsorú, vagy ikres beépítésű épületek esetében mikor érinti az építési munka a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét? Ki állapítja meg, kinek a felelőssége? Az egyszerű bejelentés tervezésénél kötelezően alkalmazni kell a MÉK-MMK közös szabályzatát. Ez előírja, hogy foghíjbeépítés – ebbe tartozik a zártsorú és az ikres beépítés is -, kötelező a tartószerkezeti kivitelezési dokumentáció. A nem egyszerű bejelentés esetén az ilyen munkák építési engedély köteles körben maradtak. Ennek keretében a tartószerkezeti tervezőnek vizsgálni kell, hogy a tervezett tevékenység a csatlakozó épületre, annak alapozására milyen hatással van. Ennek meghatározása szakértelmet kíván, így a felelős tervező feladata és felelőssége e kérdések tisztázása.
Tervezői művezető feladata a terv szerinti megvalósítás elősegítése, a terv szerinti megvalósítást gátló vagy segítő tényezőkre való javaslatok, figyelemfelhívások megtétele, a kivitelezési tervdokumentációtól való eltérés megállapítása és rögzítése. Mindennek feltételeiről az építtetőnek és az építész tervezőnek szerződésben kell megállapodniuk és ezt fel is kell tölteni az e-naplóba. A tervezői művezetés hat alkalomra szóló számított munkadíja a szerződés megkötésekor hatályos jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb havi munkabér másfélszeresét meg nem haladó összeg. A MÉK által Javasolt művezetési alkalmak lehetnek: kitűzés, alapozás, felmenő szerkezetek, födémek építése, tetőszerkezet építés, gépészeti és elektromos munkák, szigetelések, szakipari munkák (tér lehatárolások, burkolás, homlokzatképzés), és kivitelezés lezárása. Tervező építtető jelzésére köteles a tervezői művezetéseket teljesíteni. A jelzés módja szerződésben rögzítendő, idejének 5 nappal kell megelőznie a művezetési időpontot.
A módosítás az építkezés gyakorlati megvalósításához kívánja igazítani a jogszabályi előírást [482/2016. rend. 54. § (1) bek. ; 1997. tv. 33/A. ; 155/2016. 1. § és 1. számú melléklet I. rész]. 3. Az építésügyi hatóság helyett az építésfelügyeleti hatóság vesz részt az egyszerű bejelentés folyamatában Az Egyszerű bejelentési rendelet szerint 2016. decemberéig a 300 m 2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó lakóépületek építésére vonatkozó egyszerű bejelentésekről az építésügyi hatóságok tájékoztatták a) a telek fekvése szerinti területi szakmai kamarát, b) a telek fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, valamint c) a telek tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más személy is tulajdonjoggal rendelkezik. A megépült lakóépület felépítésének tényéről is az építés helye szerint illetékes építésügyi hatóságok állították ki a hatósági bizonyítványt. Tekintettel arra, hogy az építésügyi hatóságok ugyanakkor semmiféle szakmai ellenőrzést nem végeztek az egyszerű bejelentésekkel kapcsolatosan - mivel a jogszabály szerint ez az építésfelügyeleti hatóságok hatáskörébe tartozik - mondhatni a legtöbb esetben a bejelentésekről szóló tájékoztatás puszta adminisztrációs feladattá silányult.
Magyar Közlöny: 2016. évi 218. szám Érintett jogszabály: 155/2016. (VI. 13. ) Korm. rendelet Módosító jogszabály: 482/2016. (XII. 28. rendelet Hatályos: 2017. január 1. 1. Egyszerű bejelentéssel létesíthető: új lakóépület építése, meglévő lakóépület bővítése, kapcsolódó tereprendezés és támfalépítés Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv. ) módosítása után látható volt az egyértelmű szándék az egyszerű bejelentés speciális "eljárásának" kiterjesztésére a meglévő lakóépületek bővítésére. Az igazodási pont az, hogy az építési munkák elvégzése után az épület összes hasznos alapterülete ne haladja meg a 300 négyzetmétert. Ha az egyszerű bejelentéssel épülő lakóépület megvalósításához szükséges a tereprendezés és a támfalépítés, akkor azt az egyszerű bejelentés alapján szintén meg lehet valósítani 2017. január 1. napjától külön építési engedély nélkül. Ezen új rendelkezéseknek megfelelően a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016.