Története [ szerkesztés] Kemény Ferenc [3] egri reáliskolai igazgató Párizsban, a Sorbonne egyetemen tanult az 1880-as években, itt ismerkedett meg és barátkozott össze Pierre de Coubertin báróval, akivel azonos nézeteik voltak az olimpiai mozgalom létrehozásáról. 1894-ben a Coubertin (és Kemény) által szervezett, a Sorbonne-on tartott kongresszuson megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, és Kemény Ferenc lett az olimpiai mozgalom magyarországi képviselője. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai 1896-ban: Dimítriosz Vikélasz elnök ( Görögország) Pierre de Coubertin titkár ( Franciaország) Alekszandr Dmitrijevics Butovszkij ( Oroszország) Jiří Guth-Jarkovský ( Csehország) dr. Kemény Ferenc ( Magyarország) Viktor Gustaf Balck ( Svédország) dr. Willibald Gebhardt ( Németország) Az 1863-ban alapított és alapszabályát elsőként magyar nyelven megfogalmazó Nemzeti Torna Egylet – amelynek Kemény Ferenc is tagja volt, Berzeviczy Albert, a későbbi kultuszminiszter pedig az elnöke – vállalta az előkészítés feladatait.
Budapest, december 19. – A mozgalom egyik bástyájaként végre hazánkban is intézményesül az olimpiai eszme. Talán kevesen tudják, hogy egy évvel korábban alakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a mi nemzeti szervezetünknél. Így sem vagyunk lemaradva, ugyanis a francia, a görög, az amerikai, a német és az ausztrál után hatodikként alakult meg a magyar testület. A Magyar Szent Korona Országainak Vöröskeresztes Egylete (1881) után ez a második legidősebb hazai társadalmi egyesület. A magyar és a nemzetközi szervezet, valamint a játékok megalapításában Kemény Ferencnek van a legnagyobb érdeme. Párizsba járt egyetemre, a Sorbonne-ra a későbbi egri gimnáziumi igazgató, ahol megismerkedett Pierre de Coubertin-nel. 1894 júniusában utóbbi eldöntötte, életre hívja az ókori olimpiai játékokat, és megalapítja a NOB-ot, ehhez pedig segítségül hívta Kemény Ferencet is. Egy újkori olimpia, Sydney magyar aranyérmei: Ki gondolná, hogy már 1489-90-ben írásos emlékre bukkanhatunk Magyarországon, amely megemlíti a játékokat.
Magyar Olimpiai Bizottság A Magyar Olimpiai Bizottság logója Hidegkuti Nándor sírján ( Mihály Gábor alkotása) Egyéb nevek MOB Alapítva 1895. december 19. Típus nemzeti olimpiai bizottság Székhely 1124 Budapest, Csörsz u. 49-51. Elnök Kulcsár Krisztián (2017–) Működési régió Magyarország MOB székház Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 01′ 07″ Koordináták: é. 19° 01′ 07″ A Magyar Olimpiai Bizottság weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Olimpiai Bizottság témájú médiaállományokat. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) Magyarország harmadik [1] legrégebbi ma is működő társadalmi szervezete. A nemzeti olimpiai bizottságok között is az elsők egyike, hatodikként (a francia, görög, amerikai, német és ausztrál után), 1895. december 19-én [2] alapították. Kiemelt közhasznú egyesületként kizárólagosan irányítja és képviseli a magyar olimpiai mozgalmat. A MOB önálló független szerv, egyedül a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak van alárendelve. Feladata a magyar sportolók nevezése és felügyelete, illetve irányítása az olimpiai játékokon.