A magyar honvédsereg dicsőséges tavaszi hadjárata után Ferenc József a birodalom megmentése érdekében személyesen, megalázkodva kért orosz segítséget a magyar szabadságharc leveréséhez. Ferenc József 1851-ben Eduard Klieber festményén (kép forrása: Wikimedia Commons) Magyarország gyors és véres "pacifikálása" után hozzálátott a birodalom átszervezéséhez: az alkotmányt sutba vágták, a császár néhány tanácsadójára, a rendőrségre és a hadseregre támaszkodva intézte az ügyeket. Nem túl eredményesen: a krími háborúban elszigetelte országát, majd 1859-ben a francia-olasz háborúban hiába állt a hadak élére, súlyos vereséget szenvedett Solferinónál. Mindezek hatására 1860-ban föderatív jellegű alkotmányt "ajándékozott" népeinek, de a magyarok passzív ellenállása folytatódott. Az 1866-os porosz-osztrák háború, a königgrätzi csatavesztés aztán nyilvánvalóvá tette, hogy a német egység nem osztrák vezetéssel jön létre, és Ausztria elvesztette itáliai birtokait is, elkerülhetetlenné vált a birodalom lényegi átalakítása.
Ez a lap az Erdélyi fejedelmek családfája, ami az 1570 és 1711 között fennálló Erdélyi Fejedelemség, valamint az azt megelőző, 1526 és 1570 közötti időszak uralkodóinak genealógiai kapcsolatát mutatja. Leszármazási ág [ szerkesztés] Bocskai Gergely Bocskai Miklós Bocskai Ilona Barcsay Sándor hunyadi alispán Barcsay Ákos hunyadi főispán III. Károly magyar király Mária Terézia magyar királynő II. Lipót magyar király Ferenc magyar király Habsburg-Lotaringiai Ferenc Károly Ferenc József magyar király II. Lajos magyar király II. Ferdinánd magyar király III. Ferdinánd magyar király I. Lipót magyar király I. József magyar király II. József magyar király V. Ferdinánd magyar király II. Ulászló magyar király Jagelló Anna magyar hercegnő I. Ferdinánd magyar király II. Károly osztrák főherceg Habsburg Mária Krisztierna Thököly Imre IV. Kázmér lengyel király I. János magyar király II. János magyar király Zrínyi Ilona I. Zsigmond lengyel király Jagelló Izabella lengyel hercegnő Rákóczi Zsigmond borsodi főispán I. Rákóczi György II.
Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Nagy Iván: Magyarország családai... Pest, 1865. XII. Zárszó, 512. l. Irodalom [ szerkesztés] Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. Budapest, 2010. 222-223. -- arckép Külső hivatkozások [ szerkesztés] [1] Fraknói Vilmos: Széchényi Ferencz (MEK) [2] Monok István: Széchényi Ferenc könyvtáralapítása (EPA) [3] Széchényi Ferenc és Csehország (MEK) [4] A Széchényi-család történetének újabb dokumentumai a Kézirattár gyűjteményében (OSZK)
Érdemes megjegyezni, hogy koronázási ebédet a magyar királyné-koronázásokat követően is tartottak, amelyeket egyébként nem követett világi szertartásrész. A magyar királykoronázás egyházi és világi rítusait az az 1768-ban készült festményciklus mutatja be a leglátványosabb módon, amely Mária Terézia 1741. évi koronázásának egyes jeleneteit örökíti meg, s az egykori Magyar Udvari Kancellária bécsi palotájában látható, amely ma a bécsi magyar nagykövetségnek ad otthont. A magyar koronázási lakomák sajátossága, hogy a királyi asztal körüli közvetlen szolgálat ellátása – a bécsi közös Habsburg-udvar miatt – csak "virtuálisan" létező magyar királyi udvar főméltóságait viselő magyar arisztokraták kiváltsága volt. A magyar főurak a koronázási ceremónia és a lakomák során tehát kivételesen ténylegesen is gyakorolhatták névleges tisztségeiket, s elláthatták a magyar királyi udvar-, kamarás-, ajtónálló-, pohárnok- és asztalnokmesteri feladatköreiket, miközben a felszolgáló mintegy kéttucat étekfogó is mind magyar mágnás volt.