2020. 02. 26. 04:00 Mitől függ a fizetendő tartásdíj összege? Mennyi a gyerektartás mértéke 2020-ban? Hány forint tartásdíjat kell fizetni és ki állapítja meg annak összegét? Megállapodhatnak-e az elvált felek, a szülők a tartásdíj nagyságáról vagy arról kizárólag a bíróság hozhat döntést? A jövedelelem/fizetés hány százaléka lehet a tartásdíj levonás? Az infláció emelkedésével növekszik-e a fizetendő gyerektartás összege? A tartásdíj összegéről a szülőknek kell megállapodniuk A gyermektartásdíj kérdésében elsődlegesen a szülők megállapodása a mérvadó. A megszületett egyezséget a bíróság csak akkor nem hagyja jóvá, ha az a gyermek érdekével ellentétes. A felek megegyezése akár a törvényes mértékű tartásdíjtól magasabb összegű kötelezettségvállalásról is szólhat, de ebben az esetben vizsgálni kell, hogy a vállalást a gyermek szükséglete indokolja-e vagy valamely más ok (pl. valamely harmadik személy kielégítési alapjának elvonását célozza). Egy összegű juttatás vagy akár vagyontárgy is lehet - megállapodás szerinti időszakra A szülők abban is megegyezhetnek, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget.
Ebben az esetben kérheti a tartásdíj mérséklését, hiszen neki az utóbb született gyermek eltartásáról is gondoskodni kell. Azonban a minimálisan meghatározott tartásdíjat mérsékelni a bíróság nem fogja, hiszen a korábban született gyermek tartását, szükségleteit, létfenntartását nem veszélyeztetheti ezzel. Gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése iránti kérelmet adhat be a szülő, ha a tartásra kötelezett késlekedik a tartás megfizetésével. Nem jogosult erre a szülő többek között akkor, ha a gondozó család egy főre jutó havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, 2021-ben 57. 000 Ft-ot. A Gyámhivatalnál intézhető, ezen a linken letölthető formanyomtatványon.
állásfoglalás). A gyermektartásdíj összegének meghatározása A gyermektartásdíj összegére vonatkozó törvényi szabályozás szerint a tartásdíj összegét "általában" a kötelezett átlagos jövedelmének 15-20%-ában lehet meghatározni, az átlagos jövedelem tekintetében pedig "rendszerint" a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére kell figyelemmel lenni. Amennyiben a kötelezettnek többféle tartási kötelezettsége van, az összes tartási igény a jövedelme felét nem haladhatja meg. A tartásdíjat bár a bíróság határozott összegben állapítja meg, de rendelkezhet úgy is, hogy a tartásdíj évente, a következő év január l. napjától a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex mértékével módosul. Ezáltal nem szükséges időről időre a tartásdíj felemelése iránt keresetet indítani, ugyanakkor követhető az infláció. A továbbtanuló nagykorú gyermek tartása A továbbtanuló nagykorú gyermek akkor szorul rá a tartásra, ha a tartás hiányában a szükséges tanulmányait indokolt időn belül nem tudná folytatni.
Vegyük például egy nagyvállalat igazgatóját! Az ő jövedelmének a 25%-a sokszorosa lehet a gyermek tényleges szükségletének. Ezért indokolt a ez a szabály.
hirdetés
Nem mindegy ugyanis, hogy mit kap a gyermek: pénzt vagy törődést is a különélő szülőtől. Ha a gyermek (illetve az őt nevelő szülő) megfelelő mértékű tartásdíjat kap, de a kapcsolattartás nem működik gördülékenyen, akkor el lehet gondolkozni, hogyan lehetne ezen változtatni, mert a magasabb tartásdíj önmagában nem elégséges a gyermek egészséges testi-lelki fejlődéséhez.
Korábban a gyermektartásdíj összegét a jövedelemhez viszonyítva, százalékos formában határozta meg a bíróság, azonban az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével a bíróságok ma már fix összegű tartásdíjat határoznak meg. A gyermektartásdíj összegéről alapvetően a szülők döntenek, azonban ha nem sikerül megállapodniuk az összegben, akkor ezen kérdésről a bíróság dönt. A gyermektartásdíj összege gyermekenként általában a tartásdíjra kötelezett szülő átlagos jövedelmének 15-25%-a – a bíróság megállapításától függően. A gyermektartásdíj megállapításának szempontjai: Az átlagos jövedelem megállapításánál a bíróság általában a keresetlevél beadását megelőző egy évi összes jövedelmet megvizsgálja, és erre figyelemmel állapítja meg a tartásdíjat. A bíróság azonban a 15-25%-os sávban a fix összeget a következő szempontokat mérlegelve állapítja meg: a gyermek indokolt szükségletei, mindkét szülő jövedelmi viszonyai és vagyoni helyzete, a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyerekek száma, illetve azon gyerekek, akikkel szemben a szülőknek tartási kötelezettsége van, a gyermek saját jövedelme, és a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátások.
– éves munkáltatói keresetkimutatást alapján – NAV által elfogadott jövedelemigazolás – kötelezett tulajdonában lévő cég éves mérlege – környezettanulmány az életkörülményekről – tanú- vallomások – egyéb bizonyítékok pl. fotók, közösségi portálok adattartalma A gyermektartásdíj módosítása A jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben a körülményekben lényeges változás áll be, úgy a gyermektartásdíj mértékét megváltoztassák, vagy azt megszüntessék. Fontos tudnia, hogy amennyiben időközben kevesebb jövedelemre tud szert tenni, és ez megnehezíti az megélhetést, az még alapvetően nem indokolja, hogy a gyermektartásdíj felemelésre kerüljön. A bíróság az igény megalapozottságát minden esetben alaposan vizsgálja. Meddig jár a gyermektartásdíj? Alapvetően a gyermek nagykorúságáig jár az összeg, de ha például érettségi előtt néhány hónappal már betölti a 18. életévét, úgy kitolható a végzettség megszerzéséig ez az idő. Amennyiben továbbtanul, és akár felsőoktatási intézményben, akár OKJ-s szakképesítés keretein belül szakmát kíván szerezni, úgy a nappali tagozaton történő tanulás végéig, azaz az első szakképesítés eléréséig, de maximum 25 éves koráig jár gyermektartásdíj.