(a májgyulladás sokszor csak enyhe, influenzaszerű tünetekkel jár, ilyenkor csak az esetleges késői következmények hívhatják fel a figyelmet a korábban lezajlott folyamatra). A sárgaság – ha megjelenik – általában 1-4 hét alatt szűnik meg. A lábadozás változó ideig, 1-6 hónapig is eltart, a fáradékonyság, csökkent fizikai és szellemi terhelhetőség is sokáig fennállhat. Mindemellett előfordulhat étkezés utáni puffadás, tompa májtáji fájdalom és érzékenység. Lehetséges következmények A betegek többnyire maradványtünetek nélkül gyógyulnak meg, hosszabb-rövidebb idő alatt, érdemes azonban megjegyezni, hogy a B és C vírusok okozta májgyulladás az esetek egy részében idültté válhat, és évek, évtizedek alatt májzsugor kialakulásához vezethet, mely a máj daganatos elváltozásainak is kedvez. A kezelésről Egyetlen vírusellenes gyógyszerről sem sikerült kimutatni eddig, hogy befolyásolná a heveny májgyulladás lefolyását és siettetné a gyógyulást. Az ágynyugalomnak, a pihenésnek fontos szerepe van a gyógyulásban, mivel vízszintes testhelyzetben a máj keringése javul.
A máj működése a szervezetbe kerülő méreganyagok lebontása szempontjából is igen fontos: a mérgező anyagokat úgy alakítja át, hogy azok a vesén keresztül kiüríthetők legyenek. Mivel létfontosságú szervről van szó, melynek már enyhébb betegségei is jelentős károkat okozhatnak az egész szervezetben, feltétlenül ismernünk kell súlyos bántalmainak jellegzetes tüneteit, hogy időben felismerjük a bajt. A máj az emberi szervezet legnagyobb mirigye: tömege másfél kilogramm. A jobb és bal lebenyből álló, kötőszövetes tokkal borított szerva a hasüregben, a rekeszizom alatt, a jobb alsó bordák által védett helyen foglal helyet. Egészséges körülmények között a máj alsó széle nem haladja meg a bordák határát, tehát orvosi vizsgálat során nem tapintható. Ahol az epe termelődik A máj emésztőmirigy. A tápanyagok megemésztésének bonyolult folyamatában a máj az epe termelésével vesz részt. Az epe előbb az epehólyagba jut, ahol raktározódik. Az epe 80 százaléka víz, ebben a vizes oldatban találhatók az epesavak, zsírok, kis mennyiségű koleszterin, az epe színét adó bilirubin (epefesték), elenyésző mennyiségben pedig egyéb szerves anyagok és anionok.
Az epe fő alkotórészeiként említett epesavak játszanak szerepet az egyes májbetegségeknél észlelhető viszketésben is. Epe hiányában a zsírok emésztése tökéletlenné válik, és károsodik a zsírban oldódó vitaminok (A, D, K, E) felszívódása is. Hogyan ismerhetők fel a máj betegségei? Mivel a máj létfontosságú szervünk, a működésében jelentkező zavarok mielőbbi észlelésével és kezelésével nem szabad késlekedni. A májbetegségek felismerését a következő legfőbb tünetek és jelek segíthetik elő (gyakoriságuk csökkenős sorrendjében). 1. Kóros laboratóriumi leletek A májbeteg szakrendelésen a betegek többsége időszakos laboratóriumi szűrővizsgálat, pályaalkalmassági, ill. egyéb betegségek kapcsán elvégzett laboratóriumi vizsgálat, vagy véradás kapcsán észlelt kóros laborlelet miatt jelentkezik. Májbetegségekben ugyanis bizonyos, a májból származó fehérjék (enzimek) vérszintje megemelkedik, többnyire az egyes betegségekben jellemző módon. 2. Általános tünetek Levertség, fáradékonyság, izom- és ízületi fájdalom, étvágytalanság, puffadás, a jobb bordaív alatt érzett tompa nyomásérzés vagy fájdalom, émelygés, hányinger, hányás, fogyás, láz – mindezek májbetegség tünetei is lehetnek.