Regény, de akár novelláskötetként is olvasható:: különálló történetből áll össze egységes textussá. Ezek zárt, kerek, önmagukban is helytálló novellák, melyeket olvasva bontakozik ki a regény. -Az olvasókat kizárja a mélyebb összefüggések, konkrétumok megértéséből, megismeréséből: ugyanúgy, mint ahogy a történet szereplői is ki vannak ezekből rekesztve. – Maradnak a felszínen zajló események, melyeken persze meglátszik mindez. – Erre a gyermeki nézőpont is rásegít, mely az apró, látszólag jelentéktelen észrevételekkel növeli a kimondatlan dolgok súlyát, olykor pedig meglepő éleslátással közvetít. – Ez befolyásolja a narrációt is, hiszen az egyes történetek jóformán összefüggő, egy lélegzetvétellel elmondott/mesélt sokszor élőbeszédet idéző szövegek. Összefoglalva tehát, A fehér király összetett és izgalmas olvasmány. Dragomán György ugyanis szórakoztatóan ír, regénye beleszögezi az embert a székbe, s a fentebb vázolt erényeken túl olyan hatásmechanizmust is működtet, mint amit egy jó ifjúsági kalandregény.
aróD_zsirÍ_agraV I P >! 2021. március 16., 22:35 Hátul, a blokkok mögött mentem, mert nem akartam senkivel találkozni, nem szerettem volna, hogy bárki is megkérdezze, hogy hova indultam én ilyen hajnalban.
illetően – s ezt most akár radikálisabban is fogalmazhatnám, mint Szergej... Károlyi Csaba: A nevelődés titkai – Grecsó Krisztián: Isten hozott és Dragomán György: A fehér király című könyveiről Forrás: LÁTÓ Mindkét regény szerzője úgynevezett fiatal író. Sőt, ha akarom, fiatal ember. Grecsó Krisztián tavaly 29 éves volt, Dragomán György 32 éves. Mindkettejüknek ez a második prózakötete, igaz,... Vincze Ferenc: A király mattot kap Forrás: Új Könyvpiac, 2007. 03. 01 Van valami szomorú abban, hogy a kortárs, de mindenekelõtt a fiatal magyar irodalom akkor kap jelentõsebb figyelmet kis hazánkban, ha a mûvet külföldi – fõként... Takács Ferenc: Az emberi állapot – A Fehér Király Világvége novella-fejezetéről Forrás: Novelisták könyve A gyerekkorra nosztalgikusan illik emlékezni, a gyerekkort elérzékenyülten szokás felidézni felnőtt írói fejjel, versben, prózában, akármiben. Bármennyire fájdalmas volt is az élmény, bármenynyire szűkösek a körülmények,... Orosz Ildikó A fehér királyról Forrás: Kritika, 2006. május Dragomán György első regénye.
barátokkal, játszótársakkal, családtagokkal, tanárokkal Szembesülés egy-egy élethelyzettel, ahol az erősnek többnyire győznie kell, a gyengébb pedig szinte mindig elbukik, s ezek után legfeljebb annyi elégtétele lehet, hogy a játszma végén mégis az ő markában marad ott a kifaragott sakkfigura, a FEHÉR KIRÁLY.. A regény cselekménye 1 év történését meséli el a diktatúra ideje alatt. A kisfiú képes játékosan felfogni/átvészelni ezeket a brutális hétköznapokat. A történet 18 elbeszélést foglal össze, mindegyik különféle történetekkel. A regényben végig múlt időben ír, mintha a kisfiú (Dzsátá) visszagondolna ezekre a dolgokra. (visszaemlékezés) Az író több jelenetben/történetben is használ román kifejezéseket, figurákat, sajátos erdélyi, nyelvi fordulatokat: Pl: "nem értem miért meséltem ezt el egy ezeridegennek" " menjen a brantba" Tartalmi szempontból a regénynek fontos szerepe van, hiszen bemutatja a sztálinista mozgalomtól való megszabadulás nehézségeit, múlttal való viszonyt illetve a múlttal való szembenézés nehézségeit, a holokausztot, a felnőtté válás nehézségeit is egyaránt.
Van bennük visszautalás egy korábbi történetre, de nem feltétlenül függnek össze. A mű egy kortükör az 1980-as évek diktatúráinak gyermek áldozatairól: egyszerre szól a gyermeki csínytevésekről, naivitásról, szeretetről, vágyakról, ragaszkodásról, gyermekkor szorongásairól, fájdalomról, az apa hiányáról, kiszolgáltatottságról és a rettegésről. A diktatúra rányomja a bélyegét mindenre, még az iskolák közötti versengésekre is. A diktatúra többszörösen szétszakítja a családokat: elveszi az apát, de megszakítja a kapcsolatot az após és a meny között is. A diktatúra a gyermeki kapcsolatokat se kíméli: a gyerek örökli a szülei bűneit. Azok a gyerekek nem vehetnek részt az iskolai csapatokban, szakkörökben, akinek a családjában van politikailag megbízhatatlan személy. Magyar kiadások [ szerkesztés] A fehér király; Magvető, Bp., 2005 A fehér király. Regény; 2. jav. kiad. ; Magvető, Bp., 2016 Filmváltozat [ szerkesztés] 2016-ban mutatták be az azonos című angol-német-svéd-dán-magyar koprodukcióban készült filmváltozatot.
Hasonlóképpen hiányt okoz a tulipánlopáskor, hogy Dzsátá direkt nem az iskolai kabátját vette fel, a karszám nélkül pedig az idegenek nem tudják őt azonosítani és feljelenteni. Hiány és helyettesíthetőség viszonyára utal kiváltképpen a Duna-csatornát megjárt Csákány, aki a regény két fejezetében is szerepel. Amikor Dzsátá először találkozik vele, akkor a többi munkás azzal ugratja a fiút, hogy Csákánynak a himlőtől felismerhetetlenségig torzult arca az apját rejti, s Dzsátá egy pillanatra valóban azonosítja is kettejüket a mozdulataik alapján. A második találkozáskor Csákány megmutatja Dzsátának a személyi igazolványát, és azon az eredeti arcképét; ekkor pedig az ő képe is odakerül az eredeti apa fényképe és az apát helyettesítő bábu mellé. Az arcok amúgy is gyakran jelennek meg zavaró tényezőkként a regényben, kizökkentve az elbeszélő diskurzust: a nagypapa krémtől zsíros arcától Miki bá üres szemgödrein keresztül az anya folyton könnyes arcáig vagy többlet, vagy hiány torzítja a szereplők ábrázatát.