Ötven éve adták át Budapest egyik legnevezetesebb hídját, melyet a második világháború után újraépítettek, melyen egykor villamos is közlekedett, s amely ma talán a legforgalmasabb fővárosi átkelő. A Sávoly Pál által tervezett, Erzsébet királynéról elnevezett híd ma az első kerületet köti össze ötödikkel, teljes hossza pedig 378, 6 méter. Elődje az akkori időkben műszaki csodának számított, 1894-ben tervezték, építési munkálatai 1903 őszén fejeződtek be, tervezésében Czekelius Aurél, Kherndl Antal, Gállik István, Beke József és Nagy Virgil vettek részt. Az első híd a németet csapatok 1945 telén lezajlott visszavonulásának esett áldozatul. Január 18-án a budai oldalon végzett robbantás után a híd összedőlt, a kár nagysága miatt végül lehetetlennek tűnt a helyreállítás, így újjáépítették. A második, kábelhídnak épített átkelő 1961 és 1964 között épült, a forgalomnak november 21-én adták át. Az elmúlt ötven évben része volt taxisblokádban, hat sávja kerékpáros-felvonulások útvonalául szolgált, de volt itt politikai nagygyűlés, tüntetés, 2002-ben pedig még el is foglalták.
A Rózsadombon áll az '56-os forradalom megtorlásainak legfiatalabb mártírjáról elnevezett tér, egészen közel Gül Baba türbéjéhez. A Pestre nyíló kilátásért vagy pár fotó erejéig megéri elsétálni erre, és már kényelmes padokon is lehet csodálni a panorámát. Normafa Ha tavasszal végre kicsit is jobb az idő, vagy az ősz meglep egy ragyogó hétvégével, a budapestiek többsége a Normafa felé veszi az irányt. A réteses előtti meredek lejtő tetejéről vagy a szomszédos Anna-rétről káprázatos az erdőkön, dombokon túl elénk táruló város látványa. Fotó: Gábor Szabó - We Love Budapest Fotó: Jász Annamária - We Love Budapest Erzsébet-kilátó Budapest legnépszerűbb kirándulóhelyéhez az 528 méter magas János-hegyhez kell feljutnunk, ami a Gyermekvasút János-hegy állomástól indulva egy erdei sétaúton vagy a Zugligetből induló Libegővel érhető el legegyszerűbben, de átsétálhatunk a Normafától is. Alul egy kávézó működik, majd egy 100 lépcsőfok vezet a neoromán stílusú kilátó tetejébe. Guckler Károly-kilátó A 495 méteres Hármashatár-hegy tetején nem is olyan régen adták át a nyolcszög alapú, geometriai formákból álló, gömb alakú kilátót, ahonnan 360 fokos panorámában nézhetünk körül.
Az Erzs�bet kir�lyn�r�l elnevezett �tkel�helyet – melynek megnyit�s��rt a r�gi V�rosh�za �p�let�t is fel�ldozt�k – 1903-ban adt�k �t a forgalomnak, 1914-ben pedig m�r az els� villamos is �thaladt a h�don. A vil�gszerte csod�lt �p�tm�ny v�g�l csup�n n�gy �vtizedig �kes�thette Budapest panor�m�j�t, ugyanis a f�v�ros m�sodik vil�gh�bor�s ostroma sor�n, 1945. janu�r 18-�n a visszavonul� n�met csapatok felrobbantott�k. A n�gy l�nckamr�ban elhelyezett deton�torok k�z�l mind�ssze egy – a budai oldal d�li pill�r�n l�v� – l�pett m�k�d�sbe, �m ez az egyetlen t�ltet is elegend� puszt�t�st v�gzett ahhoz, hogy az Erzs�bet h�d v�zszerkezete a Dun�ba roskadjon. A robban�s a pesti oldal pilonjait nem rombolta le, �gy azok eg�szen a helyre�ll�t�s megkezd�s�ig mement�ul szolg�ltak a f�v�ros polg�rai sz�m�ra. E munk�latokra csak 14 �v ut�n, 1959-ben ker�lt sor, ugyanis a Budapest �jj��p�t�s��rt felel�s m�rn�k�k szem�ben a Gell�rt-hegy �s a Belv�ros k�z�tt h�z�d� �tkel�hely restaur�l�sa a m�sodlagos feladatok k�z� tartozott: ezt t�masztja al� az a t�ny is, hogy az �rp�d hidat is el�bb – 1950-ben, Szt�lin h�d n�ven – nyitott�k meg a forgalom sz�m�ra.
Az utolsó komolyabb felújítás 1996-ban történt, amire azért volt szükség, mert beszorultak a budai mederpilléren található mozgó saruk, felpúposodott a szerkezet és a pillér is elmozdult. A villamospályáról leterelt közúti forgalom következtében újra kétszer kétsávos lett a híd, mely egyes vélemények szerint jelentős korróziós károsodásai miatt ismét megérett egy újabb felújításra.