Létszámotok és a ténylegesen fuvart vállalók között is jelentős a különbség. Ők fenntartják tagságukat, csak nem dolgoznak? Olyan lehetőséget biztosítottunk taxisainknak, hogy aki hosszabb ideig nem taxizna, annak lehetősége van havi 5000 forintért a jogviszony fenntartására. Mindössze az volt a kikötés, hogy 1 évig nem jöhet vissza taxizni. Ám, ha az üzletmenet időközben úgy megindulna, hogy a Citynél igény lenne taxisokra, akkor azokat a kollégákat részesítjük majd előnyben, aki fizették a havi 5000 forintot és nem vitték el tőlünk a pénzüket. Arra vannak adataitok, hogy a végleg abbahagyók között a szövetkezeti tagok, vagy a szerződéses viszonyban álló vállalkozók vannak többségben? Vegyes a kép. Nem lehet azt mondani, hogy nagyobb a tulajdonosi elvándorlás, mint a vállalkozói. A tulajdonosok között kétségtelenül több a nyugdíjas, akik ahogy teltek-múltak a hónapok egyre inkább belátták, hogy ennek bizony nem lesz vége egyhamar. Arra, hogy a korábbi fuvarszám meglegyen, még nagyon sokat kell várni.
Persze ez nem a kezdetektől van így, az érintett sportszövetségek fokozatosan vezették be ezt az úgynevezett Flexinform rendszert. Először a labdarúgó-szövetség állt át, mostanra azonban a hat látványsportból * labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, vízilabda, röplabda a jégkorong kivételével mindenhol így teszik közzé az adatokat. Az akta holléte alapján Igen ám, de ez csak a szövetségekre vonatkozik, a minisztériumnál más a helyzet. Pedig a tárcának rendkívül fontos feladatai vannak. Amellett, hogy a nagyobb, 300 millió forint feletti csapattámogatásokra, illetve a szövetségek fejlesztési terveire nekik is rá kell bólintaniuk, az ellenőrzések sem futhatnak végig nélkülük. Utóbbiból volt is gond: előfordult, hogy egy szövetség hiába tárt fel százmilliós nagyságrendben szabálytalanságokat, nem tudta lezárni ezeket az ügyeket, és így visszaszedni a pénzt, mert a szaktárca esetenként másfél évig nem tette meg a szükséges lépéseket. A minisztériumnál pedig ahelyett, hogy igyekeztek volna felszámolni az adminisztratív hiányosságokat, inkább megpróbálták felhasználni a helyzetet a tao-rendszerrel kapcsolatos információk visszatartására.
A platformos szandáloknak leginkább a 2010-es évek elején volt létjogosultsága, de mint tudjuk, a retró trendek előszeretettel köszönnek vissza egy-egy szezonban. Most ismét hódítanak ezek az emelt talpú fazonok, melyek a dekoratív megjelenés mellett a komfortot is képesek biztosítani. Egyébként a 2021-es nyári kiadások elég csinosak. Termékajánló. Platform szandálok A platformos magassarkúk már egy ideje kimentek a divatból, helyüket átvették a tipikus körömcipők, illetve a magas talpú szandálok, amelyek hiánypótló módon lefedték a komfortos és csinos kategóriákat. Most azonban újra legálissá váltak az emelt talpú fazonok, amelyek egyébként kimondottan dekoratívak - legalábbis a legújabb változatok. Egy kis történeti áttekintés A platformcipő számos kultúrában ismert. Leghíresebb elődje a 15. századi velencei Zoccoli, amelynek funkcionális célja az volt, hogy a láb ne legyen nedves, amikor a járdákat elárasztotta a víz. A 70-es években Európában mindkét nemnél széles körben elterjedtek.
Vakrepülésben Budapest "A kabinet folyamatos jogszabály-változtatásai miatt, Budapesten jelenleg csak vakrepülésben lehet adóbevételt tervezni. Az idei tervünket is újra kell gondolnunk, mert a költségvetés elfogadását követő napon jelentette be a kormány, hogy a járványra hivatkozva megfelezi egyes cégek iparűzési adóbefizetési kötelezettségét" – mondta a Szabad Európának Kiss Ambrus, általános főpolgármester-helyettes. Kiss Ambrus, főpolgármester-helyettes Az iparűzési adó felezését előíró kormányrendelet miatt további 15-20 milliárd forintnyi adóbevételtől eshet el a főváros. Azért nagy a bizonytalanság a pontos számot illetően, mert nem tudni, hogy hány céget érint a felezés. A tavaly december 23-án megjelent rendelet értelmében idén a helyi adókról szóló törvényben foglalt legfeljebb 2 százalék helyett, minden esetben 1 százalék a hipa mértéke a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) esetében. Ide azok a cégek tartoznak, amelyeknek a nettó árbevétele, vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 4 milliárd forint és kevesebb mint 250 főt foglalkoztat.