Ráadásul úgy, hogy erről csak egyetlen svéd tud, Holger. Aki tulajdonképpen nem is létezik, csak az ikertestvére, akit szintén Holgernek hívnak. Egymásra talál-e a nem létező svéd férfi és a dél-afrikai fekete nő, aki tíz kiló antilophús helyett jut a tömegpusztító fegyverhez, véletlenül? Mit csinál eközben a Moszad két ügynöke? Mitől retteg a fazekasműhelyben a kiugrott CIA-s? Miért veri fejbe leghűségesebb alattvalóját V. Gusztáv király? Nyer-e a választásokon az "Úgy szar, ahogy van" nevű párt? És eljut-e a három kínai nővér Svájcba egy lopott mikrobusszal, hamis rendszámmal, mindenféle papírok nélkül? Ja, és megmenekül-e a világ a rendhagyó nukleáris fenyegetéstől? 2011-ben azt mondtuk Jonasson előző regényére, hogy az év legviccesebb könyve. Most, két évvel később, nyugodtan megismételhetjük ezt az állítást. A szerző magasra tette a lécet, és gond nélkül, röhögve átugorja. " (a Kiadó)
Ha borító alapján kellett volna választanom, akkor biztosan sose veszem kézbe Jonas Jonasson kötetét. De csupa jót hallottam és olvastam róla, ráadásul Kúnos László fordította, ezért egyre kíváncsibb lettem. Először is hadd kezdjem egy használati útmutatóval: le kell venni a védőborítót, és csak úgy szabad nekifogni – utána már a történet és a zseniális nyelvi bravúrok megadják a lendületet, s ha nem is egyhuzamban, de olvastatja magát a könyv. Egy-egy abszurd túlzásnál azért nekem kicsit meg kellett állni, hogy majd ha már kellően lehiggadtam, tovább tudjam olvasni, ugyanis néhol olyan Az analfabéta, aki tudott számolni, mint egy Zs-kategóriás amerikai családi katasztrófafilm – vegyes a kép, van benne mindenféle: abszurd helyzetek, szerelmi szál, pengeéles szóváltások, őrültség, humor, de ez így ömlesztve. Kicsit rázva, nem keverve, cukrozott szélű pohárban. Szóval valójában üdítő koktél, de ha nem megfelelő az adagolás, fejfájást okoz. A világ két pontján, Dél-Afrikában és Svédországban bonyolódik a cselekmény, amelyek a véletlen folytán végül összekapcsolódnak.
Jonas Jonasson: Az analfabéta, aki tudott számolni (Athenaeum Kiadó, 2016) - Szerkesztő Fordító Kiadó: Athenaeum Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2016 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 430 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 22 cm x 14 cm ISBN: 978-963-293-290-3 Megjegyzés: Egy fekete-fehér illusztrációval. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Hogyan lesz a békeszerető svédeknek atombombája? Ráadásul úgy, hogy erről csak egyetlen svéd tud, Holger. Aki tulajdonképpen nem is létezik, csak az ikertestvére, akit szintén Holgernek hívnak. Egymásra talál-e a nem létező svéd férfi és a dél-afrikai fekete nő, aki tíz kiló antilophús helyett jut a tömegpusztító fegyverhez, véletlenül? Mit csinál eközben a Moszad két ügynöke? Mitől retteg a fazekasműhelyben a dezertőr amerikai katona? Miért veri fejbe leghűségesebb alattvalóját V. Gusztáv király? Nyer-e a választásokon az "Úgy szar, ahogy van" nevű párt?
Sok egyéb mellett a hitük miatt gályarabságra ítélt, majd csodás módon kiszabaduló (egy holland admirális hajózott Nápoly elé, hogy kiszabadítsa őket! ) protestáns lelkészek 17. századi története kitűnő alapanyag (Moldova György írt is egy regényt belőle). Remek, fordulatos és megható forgatókönyv lehetne, ráadásul igazi nyelvi bravúrokkal, hiszen a szereplők a régi magyar nyelven kívül németül, szlovákul, spanyolul és hollandul is megszólalnának. Halló, a filmalapnál olvassa ezt valaki?
Bozó Andrea Életrajzi adatok Született 1972. november 4. (48 éves) Miskolc Házastársa Csizmadia Tibor Pályafutása Aktív évek 1995 – Híres szerepei Valika ( Tóth János) Díjai Jászai Mari-díj 2010 További díjak Jászai Mari-díj (2010) Bozó Andrea IMDb-adatlapja A Wikimédia Commons tartalmaz Bozó Andrea témájú médiaállományokat. Bozó Andrea ( Miskolc, 1972. –) Jászai Mari-díjas magyar színésznő. Életpályája [ szerkesztés] 1972 -ben született Miskolcon, a Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett. 1988 - 1991 között a Miskolci Nemzeti Színház stúdiójában tanult, majd 1991 - 1995 között a Merlin Színészképző Műhely növendéke volt. 1995 - 1999 között a Merlin Színház, 1999 - 2000 között a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja volt. 2000 - 2002 között szabadúszó, majd 2002 - 2011 között az egri Gárdonyi Géza Színház színművésze. [1] 2011 -től ismét szabadúszó, rendszeresen szerepelt több színházban is. [2] [3] 2020-tól a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház tagja. [4] 2005 -ben az egri Eszterházy Károly Főiskola angol szakán szerzett diplomát, majd jógaoktatói képesítést is szerzett 2014 -ben.