"A halszósz elkészítési módja és lezárt edényekben való széleskörű forgalmazása megmagyarázza, miként juthatott el a hal-galandféreg eredeti észak-európai hazájától a birodalom valamennyi népességéhez. Remek példája annak, milyen hátrányos egészségügyi következményekkel járhat egy birodalomnyi terület leigázása" – jegyzi meg a professzor. Mit ajánlott a római orvos? A tanulmány egy sor emberi élősködőt azonosított a Római Birodalom hajdani népességében, de vajon a kor orvosai megpróbálták felvenni a harcot ezekkel a fertőzésekkel? Bár az ókori szövegek és mai diagnózisok közötti megfeleléseket kellő óvatossággal kell kezelni – figyelmeztet Mitchell –, egyes elemzők szerint a híres római orvos, Galénosz (Kr. u. 130-210) szövegeiben megtalálni az orsóféreg, a hegyesfarkú bélgiliszta és a galandférgek egy fajának leírását. Galénosz (Pierre Roche Vigneron litográfiája 1865 körül) Forrás: Wikimedia Commons Galénosz úgy vélte, hogy ezek az élősködők a rothadó anyagban hő hatására spontán keletkeznek.
2018. június 20. 09:55 Múlt-kor Sok technikai vívmányt tartunk a rómaiak érdemének, azonban a helyzet valójában ennél jóval összetettebb. A római innováció esetében gyakran lehet szó inkább adaptációról, mint eredetiségről. Feltalálók vagy ügyes fejlesztők? Nagy feltalálók helyett érdemesebb lehet úgy tekinteni a rómaiakra, mint koruk Apple-jére: a piacvezető techcég sem az okostelefon, sem a digitálisan letölthető zene, sem a táblagépek feltalálásáért nem felelős, ezek mind léteztek már, mielőtt sikerre vitte volna őket. Amit azonban tett az Apple, az ezeknek a létező koncepcióknak olyan irányokba történő fejlesztése, amelyek korábban nem merültek fel. A rómaiak sokszor ugyanezt tették – vettek egy ötletet, és a következő szintre fejlesztették. A következő oldalakon néhány példával szolgálunk a rómaiak által továbbfejlesztett találmányokra. A rómaiak és az utak Görög hatások A római beton Julius Caesar naptára Római ostromtechnika Diocletianus államigazgatása és gazdaságpolitikája Amit kétségtelenül a rómaiak találtak fel: a könyv Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Mit adtak nekünk a rómaiak? – teszik fel a kérdést gúnyosan a Brian élete című Monty Python klasszikusban, hogy aztán kiderüljön: elég sokat. Íme, öt terület, amire nem is gondolnánk. Könyv Igen, a nyomtatott könyvet Gutenbergnek köszönhetjük, de magát a lapozható kötetek koncepcióját a rómaiak honosították meg. A lapokból álló kódex ötlete állítólag magától Julius Caesartól ered – amíg hadvezértársai végeláthatatlan, sokszor 6-8 méter hosszú tekercsekre írtak, ő volt az, aki darabokra vágatta és összefűzte a tekercslapokat, megkönnyítve a kívánt információ kikeresését. A kódex a könyv fejlődéstörténetének legfontosabb állomása a nyomtatás feltalálása előtt. Globalizáció Az ősi út, a Via Appia Antica Rómában Fotó: 123rf Gazdaságilag összekapcsolt világ, a közösségek közti gyors kommunikáció, a távolság viszonylag gyors leküzdése, vagyis a globalizáció – modern jelenségnek hisszük, pedig ez is római produktum. Nagy birodalmak, hegemóniák a Britanniától Észak-Afrikáig, az Atlanti-óceántól Közel-keletig elterülő, kétezer évvel ezelőtti Római Birodalom előtt is léteztek, de a módszerek, amelyekkel fenntartották és igazgatták a latin impériumot meghatározták a mai globális világ kialakulását is.