Ennek hatásai nagyban megnövelték a nagyvállalati szektor kockázatait is, 3 valamint azokat az idegentőke arányos csökkentésére ösztönözte. Ez a tendencia a piaci finanszírozók figyelmét a kis- és középvállalkozásokra irányította. A másik oldalról a vállalkozóknak is egyre nagyobb problémát jelent a vállalkozások finanszírozása, ezért nagyban megnövekedett az érdeklődés a finanszírozási lehetőségek iránt. Ezen jelenségek pozitív hatással lehetnek a kis- és középvállalkozások finanszírozási piacán és utat nyithatnak egy innovatív, dinamikus iparági reneszánsz számára. Erre nagy szüksége lenne a magyar kis- és középvállalkozási szektornak, mivel véleményem szerint a kisvállalkozásoknál teljesen, a középvállalkozásoknál pedig többnyire hiányzik a vállalati menedzsmentből a szükséges pénzügyi tudás megléte. A pénzügyi tervezés, tartalékképzés jellemzően elhanyagolt részei a vállalkozások működésének. Ennek a jelenségnek a tekintetében is komoly változásokat várok a válságtól, mivel a jelenlegi gazdasági kilengéseket, a sokszor tapasztalható kiszámíthatatlanságot, nagyon nehezen lehet túlélni megfelelő finanszírozás és hatékony tartalékképzés nélkül.
alapításának célja, tevékenysége 113 Miben áll a hitelgarancia konstrukciója? 115 Állami viszontgarancia 116 Milyen előnyökkel járhat a Hitelgarancia Rt. szolgáltatásának igénybevétele 117 A hitelgarancia igénybevételének eljárási szabályai 118 A készfizető kezesség igénybevételének feltételei a Hitelgarancia Rt-nél 124 Speciális garanciakonstrukciók 128 A készfizető kezességvállalás díja 133 Mi történik bukás esetén? 136 1998. évi XXXIV.
Különös hangsúlyt fektetve azok lehetséges felhasználási korlátaira, előnyeire és hátrányaira. Így szeretném, hogy e tanulmány érdekes és tanulságos olvasmánnyá váljon nem csak elméleti, de a kis- és középvállalkozások finanszírozása területén dolgozó gyakorlati szakemberek és vállalkozók számára is. A kutatás módszertana és szerkezete A témához kapcsolódó releváns elméletek, szakirodalom feltárásában főként tanulmányaim során megismert finanszírozással kapcsolatos elméletek összegyűjtésére és tanulmányozására helyeztem a hangsúlyt. A szakirodalom összegyűjtését az interneten, szakkönyvtárakban végeztem. Ezen információk alapján sikerült összeállítanom a dolgozat irodalomjegyzékét, mely a dolgozat elméleti háttereként szolgál. A magyar kis- és középvállalkozási szektor finanszírozási lehetőségeinek feltárásában a finanszírozás területén dolgozó kollégákkal, volt egyetemi évfolyamtársakkal folytatott beszélgetések és a kisvállalkozókkal folytatott miniinterjúk alapozták meg. Ezek a források 2 elegendőnek bizonyultak arra, hogy megfelelő képet kapjak a magyar kis- és középvállalkozási szektor finanszírozási lehetőségeiről és kihívásairól.
Tőkehiány, generációváltás, versenyképesség, hatékonyság - a hazai középvállalkozások napi szinten szembesülnek az ehhez kapcsolódó kihívásokkal. Bár számos ígéretes vállalat működik Magyarországon, a szintlépés gyakran azért nem sikerül, mert az erőforrások a napi operatív működésre összpontosulnak. A Budapest Bank kkv-knak szóló üzleti rendezvényén külső szakértők mutatták be a részt vevő cégvezetőknek, hogyan tudják értékesebbé tenni vállalkozásukat, valamint megismerkedhettek a Budapesti Értéktőzsde speciális, cégeknek szóló képzésével is - írják sajtóközleményükben. A kis- és középvállalkozások tőkeoldalról történő erősítése és hosszú távú finanszírozása komplex feladat, amely aktív részvételt igényel mind a cégek, mind a befektetők oldaláról. Magyarországon szép számmal vannak jelentős növekedési potenciállal rendelkező vállalatok, ugyanakkor a stabil menedzsment és a hosszú távú stratégia kialakítása elengedhetetlen a kockázatok csökkentéséhez. Azok a kis- és középvállalkozások, amelyek az elmúlt években, évtizedekben nagyra nőttek, jellemzően csak a legfontosabb stratégiai irányok kialakításával foglalkoztak eddig, és csak kevesen építettek fel tudatosan egy olyan profi menedzsmentet, amely lehetővé tenné a lehetőségek mélyebb kiaknázását.
Módosította a kormány a Széchenyi 2020 keretében megjelent "Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú Hitelprogram" című (GINOP-8. 3. 5-18) felhívás termékdokumentációját. A 2020. augusztus 10-i hatállyal érvényes módosítások közül a legfontosabb, hogy a program két pillére közül a forgóeszköz hitelcél keretösszege 43 milliárd forinttal lett, míg a beruházási hitelcél keretösszege ugyanennyivel csökkent. Az új keretösszegek: beruházási hitelcél: 118, 673 milliárd forint; forgóeszköz hitelcél: 111, 403 milliárd forint. A beruházási hitelprogram célja a termékleírás szerint "a mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése, illetve a korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességének megteremtése, bővítésének támogatása". A támogatott beruházásnak olyan fejlesztést kell eredményeznie, ami javítja a technológiai felkészültséget, és – nem utolsó sorban – pénzügyi szempontból is életképes. Az éven túli lejáratú beruházási kölcsön összege minimum 1 millió, maximum 150 millió forint (kezdő és katás vállalkozók esetében a felső határ 25 millió forint).
A londoni tőzsde által indított képzésben jelenleg tíz magyar cég vesz részt, és hamarosan indul a következő etap is.
36 Mikor tekinthető a hitelnyújtás túlzottan kockázatosnak, a vállalkozás hitelképtelennek? 37 Ahogy a bank a vállakozást, a vállalkozás a bankot látja, ütközési pontok a bank és a vállalkozás között 39 A hitelkamat nagysága 40 A kölcsön nagysága 40 A jövőbeni üzleti kockázatok megítélése 42 A hitelnyújtás egyéb feltételei 45 Hitelre, vagy tőkére szorul a vállalkozás? 48 A kis- és középvállalkozás sajátos helye a banki hitelezésben 49 A kis- és középvállalkozói szektor szereplői eltérő kockázatú ügyfelek a bank számára 51 A mikro- és kisvállalkozások banki megítélése 53 Kiszorulnak-e a mikro- és kisvállalkozások a hitelhez jutás lehetőségéből? 55 Hogy válhat a mikro- és kisvállalkozás jó banki ügyféllé, ajánlások hitelt igénylő vállalkozások részére 58 Mit tehet a vállalkozás az eredményesebb hitelhez jutás érdekében? 59 Amit a bank tehet a kisvállalkozások hitelképességének javításáért 69 Egy kisvállalkozás hiteligénylésének tipikus folyamata 81 Kormáyzati eszközök a kis- és középvállalkozások fejlődési lehetőségeinek támogatásában 92 A fedezetek szerepe a hitelezésben 100 A biztosítékok típusai 101 A biztosítékok értékelése 108 A hitelgarancia-intézményrendszer szerepe a kis- és középvállalkozások finanszírozásának támogatásában 110 Hitelgarancia-intézmények 110 A Hitelgarancia Rt.
Nagy, Barna (2014) Mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozása az Európai Uniós források segítségével. Postgraduate thesis, BCE Gazdálkodástudományi Kar, Üzleti Gazdaságtan Tanszék. Abstract Dolgozatomban a mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségeit vizsgáltam, azok közül is elsősorban az Európai Uniós forrásokra épülőket. A témaválasztásomat a kkv szektornak a gazdaságban betöltött szerepe és lehetőségei inspirálták. A mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatottsági és hozzáadott érték adatai fajsúlyossá teszik azokat mind a gazdaságban, mind a társadalomban. A gyors alkalmazkodásra való képességük és az esetleges dinamikus növekedési potenciáljuk pedig izgalmas kutatási témává. Dolgozatomban egyrészt azt mutattam be, hogy az Európai Unió milyen politikát folytat a szektorral kapcsolatban, valamint azok milyen programok, pályázatok keretében valósulnak meg hazánkban. Másrészt azt jártam körbe, hogy a vállalkozásoknak milyen finanszírozási igényeik, illetve problémáik vannak az életciklusuk különböző szakaszaiban.
A dolgozat, bár néhány témát a vállalkozások teljes spektrumára tárgyal, elsősorban a mikro, kis- és középvállalkozások szemszögéből vizsgálódik. Ugyanakkor, figyelembe véve, hogy a fiatal, innovatív, jelentős növekedési potenciállal bíró vállalkozások mind az Uniós, mind a hazai gazdaságpolitikában fontos helyet foglalnak el, külön foglalkoztam az ilyen "gazella" típusú vállalkozások finanszírozásával. A felölelt téma feldolgozását nehezítette, hogy az Unió 2017-2013-as költségvetési tervezési időszakának a végén járunk, így a bemutatott programok, és a megvalósítását segítő pályázatok többsége már lezárásra került, aktualitását vesztette. Ugyanakkor a 2014-2020-as időszakra vonatkozó programok még a véglegesítés, illetve társadalmi egyeztetés fázisában vannak, így azok tervezett pénzügyi keretei nem adnak pontos képet a prioritások változásáról. A kis- és középvállalkozói szektornak címzett finanszírozási támogatások elsősorban a piaci alapon nem elérhető finanszírozások megjelenését segítik, de fontos látni, hogy ez a kkv-szektor problémáinak csak egy szelete.
Az első két fejezet a finanszírozás lényegét, fontosabb formáit, a döntések során mérlegelendő közgazdasági elveket, a főbb finanszírozási technikák hatásmechanizmusát, valamint a kis- és középvállalkozások finanszírozási és egyéb sajátosságait tekinti át. A harmadik fejezet a folyó gazdálkodás finanszírozásának alapját képező forgóeszközök közgazdasági-, pénzügyi- és számviteli sajátosságait, továbbá a forgóeszközök főbb csoportjaival kapcsolatos döntési kérdéseket, és a döntések értékelésénél használatos egyszerűbb módszereket, modelleket tartalmazza. A negyedik fejezet "A vállalkozás pénzügyi terve" címet viseli. A pénzügyi tervezés és a pénzügyi tervek ilyen mélységű és ilyen komplex bemutatása sem a hazai, sem a külföldi szakirodalomban nem található meg. Az ötödik fejezet témája a bankhitel, mint a vállalkozások klasszikus finanszírozási forrása. A vállalkozói hitelek főbb csoportjainak bemutatása, és a hitelezési folyamat főbb szakaszainak áttekintése mellett kiemelt hangsúlyt kapnak a hitelkérelem összeállításával kapcsolatos vállalkozói teendők, valamint a hitelkérelmek elbírálásával kapcsolatos banki feladatok.