Kis csapatával szerencsésen jutnak át Magyarországra. Három akadályba ütköztek: Palvicz Ottó nehézlovasaiba, két folyóba: a Dunába és a Marchba, valamint a Kárpátokba. Szinte lehetetlennek tűnt a menekülés. A Duna felé indultak, félnapi előnyük volt az üldözőik előtt. Jelzőtüzekkel adták a környékbeliek tudtára, hogy menekülő sereg. Egy mély völgy felé fordultak, de elöntötte a víz, s alkalmi hídon, nagyon lassan csak egyesével tudtak átjutni. Palvicz Ottó nehézvértesei utolérték őket, gyorsan pusztították el az alkalmi hidat, hogy az üldözőiktől megszabaduljanak. Palvicz pisztolypárbajra hívta ki Richárdot, de egyikőjük sem sebesült meg. Délutánra ismét beérték az üldözők a huszárokat. Palvicz messziről arra biztatta Richárdot, hogy adják meg magukat, mert nincs semmi esélyük. A magyarok azonban vakmerően a March megáradt jeges vizébe vetették magukat, ahová a nehézvértesek nem követték őket. Alphonsine szerelmet vall Baradlay Jenőnek, aki ezért megkéri anyjától a kezét, de kosarat kap.
Jenő őrülten szerelmes volt Alphonsineba. Az igaz, hogy igen szép hölgy volt, eszményi arc, alak. Finom, tökéletes vonások, nemes hajadoni tekintet, báj és kellem minden arcjátéka. De milyen sötét lélek lakott ez angyalarcon belül! Baradlayné kézfogót szervez hat héttel a férje halála után. Nem a sajátját Rideghváry BencéveI, hanem Ödönét Arankával, s fiának szánja a főispáni széket. Rideghváry abban a hiszemben volt, hogy Baradlayné neki nyújtja majd a kezét. Összegyűlt az egész megye, Tallérossy Zebulon is. A násznagyok beszédéből derült csak ki, hogy a vőlegény Baradlay Ödön, s a menyasszony Lánghy Aranka. Március 13-án Bécsben kitör a forradalom. Plankenhorsték látszólag szimpatizánsok. Jenő minden nap a ház vendége. Jenő már teljesen hozzászokott, hogy Plankenhorsték házában tartózkodik naphosszat, sőt mindenki elfogadta viszonyukat. Editék kolostorát, a Brigitta-szűzek zárdáját megtámadja a csőcselék, de Richárd hősiesen megmenti a kolostor lakóit. Richárdot anyja és szerelme azonban arra veszi rá, hogy meneküljön el Bécsből, mivel itt halálos veszedelemben van.
Általános információk: Szerző: Jókai Mór A mű címe: A kőszívű ember fiai Műfaj: regény A mű keletkezése: Az 1848-as forradalom és szabadságharc huszadik évfordulóját Jókai egy regénnyel ünnepelte. Először folytatásokban jelent meg a Hon című folyóiratban, és csak később vehették kezükbe a szándékosan 48 fejezetből álló regényt az olvasó író 1869-ben, a kiegyezés után két évvel írta meg ezt a regényt. A saját élményein, emlékein kívül regénye abból az élményanyagból táplálkozik, melyet az 1860-61-ben mozgalommá szélesedő honvédemlékgyűjtés közben szerzett. Rövid tartalom: Baradlay Kazimir, a fiúk atyja, ki Habsburg-hű, végrendelkezik. A felesége azonban megesküszik, hogy végakaratának ellenkezőjét teszi, s hazahívja a pétervári követet, Baradlay Ödönt. "Legidősebb fiam, Ödön, maradjon a szentpétervári udvarnál. Most még csak követségi titkár, idővel magasabbra lesz hivatva. Az a hely jó iskola neki. A természet és a ferde hajlamok sok rajongást oltottak szívébe, ami fajunkat nem üdvözíti.
Felesége hiába könyörög, nem hajlandó menekülni tovább. Hadbírói idézés érkezik Baradlayékhoz. Ödönnek szól, de Jenő jelenik meg a bíróság előtt, s mivel nem ismerik bátyját, elhiszik neki, hogy ő a vádlott ("Eugen=Jenő"). Magára vállal mindent, s hamarosan kivégzik. Búcsúlevélben köszön el családjától. A szép Alphonsine mindent elkövet, hogy szerelme gyilkosát, Richárdot vérpadra juttassa. Felkeresi a teljhatalmú kormányzót, s megkéri, hogy ítélje halálra a középső Baradlay fiút, amíg nem késő, mert másnap eltávolítják a kormányzói székből. Rosszul számít, Haynau felmenti, s elküldi Alphonsine-hoz, hogy köszönje meg a hölgynek a kegyelmet. Richárd Bécsbe siet, hogy végre feleségül vegye Editet, de Plankenhorsték nem hajlandók beleegyezni a házasságba. Amikor értesülnek róla, hogy Palvicz Ottó elmondta, ki a gyermeke édesanyja, akkor már kénytelenek elfogadni a helyzetet. Editról kiderül, hogy komoly vagyon örököse. Ez az oka annak, hogy Plankenhorsték a zárdába "dugása" mellett voltak.